A Amade László témája az idők során sok ember figyelmét felkeltette. Akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Amade László tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Amade László-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől kezdve a különböző területekre gyakorolt hatásáig. Egy mély és részletes elemzés segítségével igyekszünk jobban megérteni a Amade László fontosságát és szerepét a mai világban. Kétségtelen, hogy a Amade László olyan téma, amely továbbra is sok emberben felkelti az érdeklődést és a kíváncsiságot, és reméljük, hogy teljes és gazdagító áttekintést tudunk nyújtani erről a lenyűgöző témáról.
Amade László | |
![]() | |
Élete | |
Született | 1703. március 12. Bős |
Elhunyt | 1764. december 22. (61 évesen) Felbár |
Nemzetiség | ![]() |
Szülei | Amade Antal |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | költészet |
Alkotói évei | 1722-1764. |
Fontosabb művei | A szép fényes katonának című dal Victor in praelio S. Ivo (1722) Buzgó szívnek énekes fohászkodás (1755) Várkonyi báró Amade László versei (1836) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Amade László témájú médiaállományokat. |
Várkonyi báró Amade László (Bős, 1703. március 12.[1] – Felbár, 1764. december 22.) magyar költő. Végakaratát teljesítve a Bacsfa-szentantali kegytemplom kriptájában helyezték végső nyugalomra 1765 február 13-án.
A szintén költőként ismert Amade Antal báró és Simonchich-Horváth Mária Rozália bárónő egyetlen fia volt. A jezsuita rend nagyszombati egyetemén tanult, innen Grazba ment, ahol 1725-ben a bölcselet doktorává avatták. 1734-ben belépett a Hávor János-féle magyar lovasezredbe, amelyben mint kapitány, 1742-től a nemesi felkelő seregben mint ezredes, két évvel később pedig mint a tábornok szárnysegédje szolgált. 1750-ben hagyta el a katonai pályát, ekkor kinevezték a Pozsonyban levő magyar királyi udvari kamarához tanácsosnak. Egy évvel később, 1751-ben császári és királyi kamarás lett, e tisztségét haláláig viselte.
Legismertebb költeménye „A szép fényes katonának…” című dal, amelyhez Arany János írt dallamot. Kodály Zoltán e dal szövegével egészítette ki az A jó lovas katonának de jól vagyon dolga (Zsére, 1911) kezdetű magyar népdalt Háry János című daljátéka számára. A dal ezzel a szöveggel terjedt el.
1729-ben feleségül vette Orczy Zsuzsanna bárónőt, de ő leányuk születése után nagyjából egy évvel meghalt, majd nem sokkal később leánya is. 1736-ban másodszor is megnősült, Weltzl Máriát vette nőül, de gyermekük nem született.