Nagytarna
Mai cikkünkben a Nagytarna-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Nagytarna az utóbbi időben egyre fontosabb téma, amely vitákat és vitákat vált ki különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Nagytarna-et, hogy megértsük hatókörét, következményeit és lehetséges megoldásait. Ezenkívül különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk feltárni a Nagytarna-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Röviden: a Nagytarna egy olyan probléma, amely mindannyiunkat foglalkoztat, és megérdemli, hogy a megérdemelt komolysággal és szigorúsággal foglalkozzunk vele.
| Nagytarna (Tarna Mare) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Nagytarna |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447310 |
| SIRUTA-kód | 139018 |
| Népesség | |
| Népesség | 1852 fő (2021. dec. 1.) |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Terület | 44,05 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 05′ 29″, k. h. 23° 11′ 58″48.091388°N 23.199312°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 29″, k. h. 23° 11′ 58″48.091388°N 23.199312°E | |
 | |
Nagytarna (románul Tarna Mare) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Szatmár megyében, a nyalábi hegyek völgyében, Turctól északra, Avaspatak északkeleti szomszédjában fekvő település.
Nevének eredete
Nevét a településen átfolyó hasonló nevű patakról vette.
Története
A település a nyalábi hegyek alatti völgyben fekszik, a települést a Tarna patak szeli ketté. A település mellett, a patak gyönyörű, erdőkkel övezett völgyében már az 1800-as években megvolt a szénsavas, vasas vizéről ismert Tarnai fürdő, amely csodálatos természeti környezetben fekszik. A fürdőhelyet körülvevő hegyek magaslatairól csodálatos kilátás nyílik egyik oldalon a Máramarosi-havasokra, másikon pedig a Tisza völgyére.
Nagytarnának 1940-ben 2409 lakosa volt, ebből 314 római katolikus, 151 görögkatolikus, 100 görögkeleti, 130 református, 5 evangélikus, 1 unitárius, 348 izraelita.
A település a trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1904-ben Jézus szíve tiszteletére szentelték. Anyakönyvet 1790-től vezetnek.
- Görögkatolikus fatemplomát - Szent Paraszkiva tiszteletére szentelték. Anyakönyvet 1811-től vezetnek.
- Görögkeleti temploma