Ebben a cikkben a Oláhgyűrűs lenyűgöző világát tárjuk fel, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A Oláhgyűrűs eredetétől napjaink fejlődéséig tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az akadémikusok, a szakemberek és a rajongók körében. Mély és részletes áttekintésen keresztül megvizsgáljuk a Oláhgyűrűs-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a populáris kultúrára gyakorolt hatását, a technológiai fejlődésben betöltött szerepét és a globális körképben betöltött jelentőségét. Hasonlóképpen foglalkozunk a Oláhgyűrűs körüli különböző nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról.
Oláhgyűrűs (Gerăușa) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Partium | ||
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Szatmár | ||
Rang | falu | ||
Községközpont | Erdőd | ||
Irányítószám | 447023 | ||
SIRUTA-kód | 136884 | ||
Népesség | |||
Népesség | 467 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 7 | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 158 m | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Oláhgyűrűs falu Romániában, Szatmár megyében.
Szatmár megyében, Erdődtől délkeletre fekvő település.
Oláhgyűrűs nevét a korabeli oklevelek 1461-ben említik, ekkor Gyrus, majd 1470-ben Gyerews alakban írják nevét.
A település a Bélteki uradalom-hoz tartozott. 1634-ben a gyűrűsi oláh vajdaság központja volt, hozzá tartozott még Alsóboldád, Alsószokond, Kisszokond és Lopágy is. A szatmári béke után a birtokot gróf Károlyi Sándor kapta meg, s a Károlyi családé maradt egészen a 19. század közepéig.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.