Szentjánosmajor
A Szentjánosmajor-ről való beszéd olyan téma, amely különböző területeken érdeklődést és vitát váltott ki. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig a Szentjánosmajor különböző tudományágak tanulmányozásának és kutatásának tárgya. Az idő múlásával a Szentjánosmajor különböző kontextusokban fejlődött és egyre fontosabbá vált, ami mélyebb és részletesebb elemzést eredményezett jelentésének és mindennapi életünkre gyakorolt hatásának. Ebben a cikkben a Szentjánosmajor-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak mai relevanciáját fogjuk megvizsgálni, figyelembe véve többek között a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt hatását.
| Szentjánosmajor (Ianculești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagykároly |
| Irányítószám | 445101 |
| SIRUTA-kód | 136544 |
| Népesség | |
| Népesség | 303 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 152 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 38′ 02″, k. h. 22° 25′ 18″47.633752°N 22.421767°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 02″, k. h. 22° 25′ 18″47.633752°N 22.421767°E | |
 | |
Szentjánosmajor település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Nagykároly mellett fekvő település.
Története
Nevét 1808-ban pr. Szentjános néven említették először.
1851-ben Szent-János Kide puszta néven említették, birtokosa a gróf Károlyi család volt. 1910-ben 194 lakosából 26 román, 168 magyar volt. Ebből 138 görögkatolikus, 26 római katolikus, 30 református volt. 1992-ben 461 lakosából 459 görögkeleti ortodox, 2 római katolikus volt.
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.