Donje Cjepidlake

Ma egy olyan témával találkozunk, amely az elmúlt hetekben egyre nagyobb érdeklődést váltott ki: Donje Cjepidlake. Ez a személy/téma/dátum felkeltette a közvélemény figyelmét, és heves vitát váltott ki a társadalomban. Éppen ezért ebben a cikkben arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Donje Cjepidlake-hez kapcsolódó alapvető szempontokat, részletes elemzést nyújtva annak következményeiről és következményeiről. Ezen a vonalon megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyekből a Donje Cjepidlake megközelíthető, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a kérdésről. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon aktuális téma, amely megérdemli, hogy mélyen és szigorúan foglalkozzunk, és a következő sorokban éppen ezt kívánjuk elérni.

Donje Cjepidlake
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállásfalu
Irányítószám43532
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség7 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 41′ 14″, k. h. 17° 23′ 54″45.687200°N 17.398300°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 14″, k. h. 17° 23′ 54″45.687200°N 17.398300°E
Térkép

Donje Cjepidlake falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 49, közúton 69 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 17, közúton 27 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység déli részén, az Ilova völgye felett, a Cjerljenac és Vranovac-patakok által körülölelt magaslaton fekszik.

Története

A Popovac nevű határrészén talált régészeti leletek alapján területe már a középkorban lakott volt. A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Cepedlaka” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czepedlak” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czepedlak” néven 69 házzal 18 katolikus és 938 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1890-ig a két Cjepidlakát egységes településként tartották számon.

Donji Cjepidlake településnek 1857-ben 271, 1910-ben 411 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején birtokosa a Jankovich család jelentős számú magyarajkú lakosságot telepített ide, a környező területek megművelésére. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 61%-a magyar, 33%-a szerb anyanyelvű volt. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 82%-a szerb, 7%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
271 314 243 309 350 411 397 405 205 238 243 223 143 99 10 3

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 119. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk