Daruvarski Vinogradi
A Daruvarski Vinogradi jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. Legyen szó egy adott személyről vagy témáról, a Daruvarski Vinogradi jelentős hatással van mindennapi életünkre. A történelem során a Daruvarski Vinogradi viták és viták tárgya volt, érzelmeket kavart és változást váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Daruvarski Vinogradi mindennapi életünkben betöltött szerepét, valamint a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A kultúrára gyakorolt hatásától a politikában és a gazdaságban betöltött szerepéig a Daruvarski Vinogradi előkelő helyet foglal el a világ színpadán. Ha többet tudunk a Daruvarski Vinogradi-ről, jobban megérthetjük a körülöttünk lévő világot és a valóságunkat formáló erőket.
| Daruvarski Vinogradi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Daruvár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 182 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 11″, k. h. 17° 14′ 43″45.603100°N 17.245300°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 11″, k. h. 17° 14′ 43″45.603100°N 17.245300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Daruvarski Vinogradi témájú médiaállományokat. | |
Daruvarski Vinogradi falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 45, közúton 54 km-re délkeletre, Daruvár központjától 2 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati nyúlványán, a Toplica-patak völgye feletti magaslaton fekszik.
Története
Területe már a kőkorszakban is lakott volt, azt bizonyítja az itt talált kőszekerce töredék. A középkorban itt állt Kajtazovac vára, melynek romjait az első katonai felmérés térképe még ábrázolja, de mára csak a vár sáncának nyugati meredek oldala és a dombtetőn néhány kő és téglatörmelék maradt belőle. A többit elpusztította a folyamatos mezőgazdasági művelés.
A mai település csak a 19. század végén keletkezett Daruvár részeként és csak 1991 óta számít önálló településnek. Lakosságát 1921-ben számlálták meg önállóan először, akkor 192-en lakták. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 53%-a horvát, 20%-a szerb, 12%-a jugoszláv, 8%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 164 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 192 | 213 | 281 | 250 | 290 | 367 | 468 | 514 | 166 | 164 |
(1857 és 1910 között lakosságát Daruvárhoz számították.)
Nevezetességei
A Toplica keleti oldalán a Kolaček-malom közelében állt egykor Kajtazovac vára. A várnak mára alig maradt látható nyoma, csak a vár sáncának nyugati meredek oldala és a dombtetőn néhány kő és téglatörmelék maradt belőle. A többit elpusztította a folyamatos mezőgazdasági művelés. A malomcsatornában még fellelhető néhány nagyobb kőfaragvány, melyek egykor valószínűleg szintén a várhoz tartoztak.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
