Breza (Belovár)
Mai cikkünkben a Breza (Belovár)-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomban betöltött jelentőségétől a környezetre gyakorolt hatásáig a Breza (Belovár) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Breza (Belovár)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük annak hatását és az általa jelentett kihívások kezelésére javasolt lehetséges megoldásokat. Ezenkívül megismerjük a legújabb kutatásokat és a releváns adatokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Breza (Belovár) fontosságát mindennapi életünkben. Ne hagyja ki ezt a teljes elemzést a Breza (Belovár) oldalon!
| Breza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43252 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 135 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 37″, k. h. 16° 43′ 05″45.877000°N 16.718000°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 37″, k. h. 16° 43′ 05″45.877000°N 16.718000°E | |
 | |
Breza falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése
Belovár központjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délnyugatra, a megyehatár közvetlen szomszédságában fekszik.
Története
A falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Breza” néven, még Prgomelje részeként szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Breza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Breza” néven 40 házzal, 12 katolikus és 226 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 105, 1910-ben 205 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 77%-a szerb, 13%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 78%-a horvát, 19%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 102 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 105 | 0 | 0 | 219 | 204 | 205 | 182 | 238 | 267 | 308 | 256 | 245 | 174 | 151 | 125 | 102 |
(1869-ben és 1880-ban lakosságát Prgomeljéhez számították.)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 78. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
