Prokljuvani (Csázma)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Prokljuvani (Csázma) lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció magában foglal. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, többféle értelmezésén és különböző területeken történő alkalmazásán keresztül elmélyülünk ebben az izgalmas témában, amely világszerte oly sok ember figyelmét felkeltette. Részletes elemzés és alapos kutatás révén felfedezzük a Prokljuvani (Csázma) különböző oldalait és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Nem számít, hogy Ön szakértő a témában, vagy egyszerűen csak kíváncsi, hogy többet megtudjon róla, ez a cikk egy teljes és gazdagító elképzelést kínál a Prokljuvani (Csázma)-ről. Készülj fel, hogy elmerülj ebben az izgalmas univerzumban!

Ez a szócikk a Csázma községben fekvő Prokljuvani településről szól. Hasonló címmel lásd még: Prokljuvani (egyértelműsítő lap).
Prokljuvani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállásfalu
Irányítószám43240
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség41 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 25″, k. h. 16° 33′ 50″45.757000°N 16.564000°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 25″, k. h. 16° 33′ 50″45.757000°N 16.564000°E
Térkép

Prokljuvani (1981-ig Prokljuvani Glogovnički) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 25, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északnyugatra, Cerina és Bosiljevo között fekszik. Határának nyugati részét erdők, keleti részét termőföldek teszik ki, délről a Csázma-folyó határolja.

Története

A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Proklijuvany” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Proklyuvani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Prokljuvani” néven 20 házzal, 125 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 136, 1910-ben 149 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 49 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
136 153 121 136 169 149 145 159 151 143 127 121 73 44 48 49

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 539. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151. o. Buda, 1829.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk