Kozarevac Račanski
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Kozarevac Račanski-hez kapcsolódik, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. A Kozarevac Račanski olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki, vitákat és vitákat váltva ki a szakértők és a nagyközönség körében. Az évek során a Kozarevac Račanski egyre fontosabbá vált, nemcsak a társadalomra, hanem a kultúrára és a gazdaságra is hatással van. Ezen a részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Kozarevac Račanski legfontosabb aspektusait, átfogó és naprakész képet adva az olvasónak erről a jelenségről.
| Kozarevac Račanski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nova Rača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43272 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 103 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 16″, k. h. 16° 55′ 22″45.787900°N 16.922900°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 16″, k. h. 16° 55′ 22″45.787900°N 16.922900°E | |
 | |
Kozarevac Račanski (1900-ig Kozarevac) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.
Fekvése, éghajlata
Belovár központjától légvonalban 14, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, a Račačka mentén fekszik.
Története
A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Kozarevecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kozarevecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kozarevecz” néven 70 házzal, 396 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 372, 1910-ben 353 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 97%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 109 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 372 | 420 | 399 | 415 | 443 | 353 | 373 | 347 | 339 | 354 | 341 | 239 | 176 | 153 | 144 | 109 |
Nevezetességei
A Szentlélek tiszteletére szentelt káplonája a nova račai plébánia filiája.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 342. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
