Batinjska Rijeka
Ez a cikk a Batinjska Rijeka témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos és érdekes téma. A Batinjska Rijeka olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, felkeltve a szakértők, a tudósok és általában az emberek érdeklődését. A történelem során a Batinjska Rijeka meghatározó szerepet játszott a társadalomban, és jelentősége a mai világban is megmarad. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Batinjska Rijeka ismeretének és megértésének elmélyítése, annak következményeinek, kihívásainak és lehetőségeinek elemzése. Ezzel a cikkel igyekszünk egy teljes és leleplező víziót kínálni a Batinjska Rijeka-ről, gazdagítva ezzel a nagyon releváns téma vitáját és megértését.
| Batinjska Rijeka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Đulovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 29 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 48″, k. h. 17° 16′ 17″45.613200°N 17.271500°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 48″, k. h. 17° 16′ 17″45.613200°N 17.271500°E | |
 | |
Batinjska Rijeka (1981-ig Rijeka Batinjska, 1991-ig Batinska Rijeka) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 46, közúton 54 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban és közúton 4 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin, a Toplica-patak völgyében fekszik.
Története
A település a 19. század végén keletkezett Batinjani keleti határrészén. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1890-ben 98, 1910-ben 99 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 33%-a szerb, 31%-a horvát, 25%-a cseh, 7%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1953 óta önálló település. A település 1991-től a független Horvátország része. Ebben az évben lett az önálló Đulovac község része is, azelőtt Daruvárhoz tartozott. 1991-ben lakosságának 80%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején az 1991 végére Daruvárról kivert szerb erők a Papuk-hegység irányába húzódtak vissza, ahonnan többször is betörtek a közeli falvakba. 1994. május 11-én a szerb felkelők felgyújtották a szomszédos horvátok lakta Vukovije települést. Az ott talált polgári személyeket ide, Batinjska Rijekára hurcolták, ahol válogatott kínzások után kivégezték őket. A mészárlást csupán hárman élték túl. A szerb fegyveresektől csak 1995 májusára, a Bljesak-hadművelettel egyidőben végrehajtott katonai akcióval sikerült megtisztítani a környéket. 2011-ben a településnek 30 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 98 | 112 | 99 | 84 | 114 | 38 | 63 | 137 | 92 | 97 | 122 | 15 | 30 |
(1890 és 1948 között Batinjani településrészeként, 1953-tól önálló település.)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
