Mala Jasenovača
A Mala Jasenovača-ről szóló cikkben alaposan megvizsgáljuk a téma minden oldalát. A Mala Jasenovača nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma, amely az élet különböző területein releváns szempontokat fed le. Ebben a cikkben részletesen elemezzük annak társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását, valamint az ügy különböző nézőpontjait. Megvizsgáljuk jelentését, következményeit és relevanciáját napjainkban, így olyan átfogó képet adunk, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy minden, a Mala Jasenovača-gyel kapcsolatos mindent alaposan megismerjenek.
| Mala Jasenovača | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Grobosinc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43290 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 58″, k. h. 17° 12′ 03″45.749300°N 17.200800°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 58″, k. h. 17° 12′ 03″45.749300°N 17.200800°E | |
 | |
Mala Jasenovača falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 32, közúton 40 km-re délkeletre, Verőcétől légvonalban 17, közúton 30 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati lejtőin fekszik.
Története
A török kiűzése után a község területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott.
A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mala Jaszenovacha” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jaszenovacha (Mala)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jaszenovacha (Mala)” néven 9 házzal, 63 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 119, 1910-ben 279 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 8%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz tartozott. A szerb lakosság többsége királypárti volt és a csetnikekhez csatlakozott, akik a község keleti részén tevékenykedtek. Az usztasák sok szerbet foglyul ejtettek és táborokba zártak. A különösen veszélyesnek tartott elemeket a Pag szigetén létesített munkatáborba vitték. Már 1941-ben megalakultak az első partizán egységek is.
A háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 1-jén az Otkos 10 hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 5 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 119 | 136 | 123 | 144 | 286 | 279 | 279 | 284 | 246 | 250 | 209 | 135 | 89 | 72 | 12 | 5 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 273. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 187. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
