Uljanički Brijeg
A mai világban a Uljanički Brijeg elkerülhetetlen jelentőségűvé vált. Hatása az élet minden területén érezhető, a politikától a technológiáig, a kultúráig és a szórakoztatásig. A Uljanički Brijeg szenvedélyes vitákat váltott ki, mélyreható változásokat generált, és számos esemény irányát szabta meg. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Uljanički Brijeg jelenségét, elemezve annak számos oldalát, és megvizsgáljuk a kortárs társadalomra gyakorolt hatását.
| Uljanički Brijeg | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Gerzence |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43507 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 26″, k. h. 17° 02′ 55″45.524000°N 17.048600°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 26″, k. h. 17° 02′ 55″45.524000°N 17.048600°E | |
 | |
Uljanički Brijeg falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 45, közúton 56 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 12 km-re délkeletre, a 26-os számú főttól keletre, a Čavlovica-patak bal oldaki mellékvizének, a Prasica-pataknak a bal partján emelkedő magaslaton fekszik.
Története
Területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt, erre utalhat a lakott helyet jelölő Kućišta dűlőnév, melyet a belterülettől északra találunk. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy hosszú időre lakatlanná vált.
Uljanički Brijeg csak a 20. század elején keletkezett, lakosságát pedig csak 1931-ben számlálták meg először önállóan, amikor 125-en éltek itt. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 79%-a horvát, 15%-a jugoszláv, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 26 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 125 | 153 | 162 | 165 | 112 | 69 | 48 | 33 | 26 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Garešnica község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Garešnica város rendezési terve
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
