Vámosgálfalva
Ebben a cikkben elmélyülünk a Vámosgálfalva lenyűgöző világában, feltárva eredetét, hatását és mai relevanciáját. A történelem során a Vámosgálfalva döntő szerepet játszott a társadalom különböző szféráiban, befolyásolva mind a kulturális fejlődést, mind a technológiai fejlődést. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Vámosgálfalva hogyan alakította a világról alkotott felfogásunkat, és hogyan generált alapvető vitákat a jelenlegi kontextusban való relevanciájáról. Ennek a cikknek az eredetétől a jövőbeli előrejelzésekig a célja, hogy átfogó képet adjon a Vámosgálfalva-ről, feltárva annak több oldalát és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
| Vámosgálfalva (Gănești) | |
.JPG) | |
| Haller-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Vámosgálfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547255 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 116947 |
| Népesség | |
| Népesség | 1922 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1522 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 48″, k. h. 24° 21′ 00″46.330000°N 24.350000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 48″, k. h. 24° 21′ 00″46.330000°N 24.350000°E | |
 | |
| Vámosgálfalva weboldala | |
 | |
Vámosgálfalva (románul Gănești, németül Gallendorf, erdélyi szász nyelven Galendref) falu Romániában Maros megyében, Vámosgálfalva község központja.
Fekvése
Dicsőszentmártontól 6 km-re keletre a Kis-Küküllő bal partján fekszik a Bede-patak völgyében.
Népessége
1910-ben 1569, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott. 1992-ben 3585 lakosából 2577 magyar, 787 román, 218 cigány, 3 német volt, közülük 2264 református, 266 római katolikus és 123 unitárius, a románok ortodox vallásúak. A 2002-es népszámláláskor a község 3836 lakosából 2565 magyarnak, 974 románnak, 293 cigánynak, és 4 németnek vallotta magát.
Története
- 1332-ben említik először. A településnek hat temploma van.
- Szőkefalva római katolikus temploma tűzvészben pusztult el, 1775-ben készített oltára messze földön híres volt.
- Itt áll Petrichevich Horváth Dániel 18. századi kastélya.
- 1849. január 17-én határában csaptak össze Bem és Puchner csapatai, a csata Puchner visszavonulásával végződött. Bem seregében harcolt Mikes Kelemen, Bethlen Gergely és Kiss Sándor ezredesek. A csata fáradalmait Bem a Haller udvarban pihente ki.
- 1968-ban összeolvad a Kis-Küküllő bal parti teraszán fekvő Szőkefalva településsel.
- 2006-tól Szőkefalva újból különönálló településsé válik.[2][3]
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Vámosgálfalva község átszervezéséről szóló törvény. . (Hozzáférés: 2009. március 10.)
- ↑ Mediatica.ro - hírek
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
