Náznánfalva
A mai világban a Náznánfalva olyan téma, amely az egyének és a társadalom széles rétegei számára nagyon fontos és érdekes. Akár a gazdaságra, az egészségügyre, a politikára vagy a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Náznánfalva világszerte megbeszélések és viták fókuszpontjává vált. A történelem során a Náznánfalva végtelen kutatást, technológiai fejlődést és jelentős változásokat idézett elő a téma felfogásában és megközelítésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Náznánfalva különböző aspektusait, és áttekintjük a mai társadalomban betöltött szerepét.
| Náznánfalva (Nazna) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Marosszentkirály |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosszentkirály |
| Irányítószám | 547526 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 114408 |
| Népesség | |
| Népesség | 3047 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 175 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 08″, k. h. 24° 30′ 08″46.535520°N 24.502100°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 08″, k. h. 24° 30′ 08″46.535520°N 24.502100°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Náznánfalva témájú médiaállományokat. | |
Náznánfalva (régi neve Borzásszeg, románul Nazna) falu Romániában, Maros megyében.
Fekvése
Az egykor székely, de ma román többségű falu Marosvásárhelytől 5 km-re nyugatra fekszik a Maros jobb partján. A két világháború között Maroskisfaluddal egyesült. A déli részét képező Bodzaszeg is önálló falu volt egykor.
Története
Ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori és római leleteket találtak. Itt említenek először marosszéki székelyeket az Árpád-kor végén, 1293-ban. Nevében a székelyek Náznán ágát őrzi.
1910-ben 575 lakosából 394 román és 181 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 2029 lakosából 1827 román és 201 a magyar.
Látnivalók
- Római katolikus kápolnája 1743-ban épült, református temploma is van.
- 1747-ben épített zsinagógája az egyik legszebb Erdélyben.
- Ortodox fatemploma 1853-ból, új kőtemploma 1992-ból való.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}