Segesd (Románia)

A mai világban a Segesd (Románia) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Segesd (Románia) hosszú ideje a szakértők és a hétköznapi polgárok közötti vita fókuszpontja, amely ellentmondó véleményeket generált, és bizonytalan környezetet teremtett. Az idő múlásával a Segesd (Románia) fejlődött, és napjainkban nagyon fontos témává vált, és különböző módon befolyásolja az emberek életét. Tekintettel erre a valóságra, fontos alaposan elemezni a Segesd (Románia)-et és következményeit, hogy megértsük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, és megalapozott döntéseket hozhassunk ebben a kérdésben.

Ez a szócikk az erdélyi faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Segesd (egyértelműsítő lap).
Segesd (Șaeș, Schaas)
Az evangélikus templom és rendezvényterem
Az evangélikus templom és rendezvényterem
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségApold
Rangfalu
KözségközpontApold
Irányítószám547042
Körzethívószám40 x65[1]
SIRUTA-kód115218
Népesség
Népesség1273 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság22 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság398 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 09′ 10″, k. h. 24° 46′ 10″46.152778°N 24.769444°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 10″, k. h. 24° 46′ 10″46.152778°N 24.769444°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Segesd témájú médiaállományokat.

Segesd (románul: Șaeș, németül: Schaas) település Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Közigazgatásilag Apold községhez tartozik.

Fekvése

Segesvártól 7 km-re délre fekszik, a DN106-os út mentén.

Története

Első írásos említése 1302-ből maradt fenn Segus néven. További névváltozatok: Zegus (1309), Seges (1373), Schesz (1488), Schees (1506).[3]

A hagyomány azt tartja, hogy Segesvár várát és városát a segesdiek alapították.[4]

A 13. század végén plébániatemploma van. A templomot 1504–1508 között erődítették. Mivel a templom mennyezete beszakadt, 1818-ban lebontották, 1820-ban új templomot építettek.[3]

Lakossága

1850-ben 1004 lakosából 563 német, 240 román és 204 cigány volt. 1992-re a németek száma megfogyatkozott, 1112 lakosából 861 román, 155 cigány és csak 82 német volt.[5]

Nevezetességei

Evangélikus templomának értékei a régi templomból megmaradt 1520 körül készült oltár és a 14. századi gótikus bronz keresztelőmedence voltak, a keresztelőmedencét azonban 1994-ben ellopták.[3] 1999-ben megkerült,[6] ezt követően a segesvári hegyi templomba vitték át.[7]

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. ↑ a b c Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  4. ↑ Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe II. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 363. o. ISBN 973-26-0524-3
  5. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
  6. ↑ Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest: Teleki László Alapítvány; Kolozsvár: Polis. 2002. 10. o. ISBN 9630089556  
  7. ↑ Emanuel Enache: Church on the Hill. www.yourguideintransylvania.com (Hozzáférés: 2024. július 31.)