Gerendkeresztúr
Ebben a cikkben a Gerendkeresztúr-et átfogó megközelítésből kívánjuk kezelni, elemezve annak különböző oldalait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Gerendkeresztúr olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, mivel a politikától a populáris kultúráig számos területen érvényesül. Egy részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó és mély látásmódot kínáljunk a Gerendkeresztúr-ről, foglalkozva történetével, jelenlegi vonatkozásaival és lehetséges jövőbeli kilátásaival. Ez a cikk informatív és reflektív eszközként kíván szolgálni azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a Gerendkeresztúr-et és a jelenkori társadalomra gyakorolt hatásait.
| Gerendkeresztúr (Grindeni) | |
 | |
| Ortodox fatemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Maroskece |
| Rang | falu |
| Községközpont | Maroskece |
| Irányítószám | 547154 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 116091 |
| Népesség | |
| Népesség | 581 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 198 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 378 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 23° 59′ 49″46.500059°N 23.996923°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 23° 59′ 49″46.500059°N 23.996923°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerendkeresztúr témájú médiaállományokat. | |
Gerendkeresztúr (románul: Grindeni) falu Romániában, Maros megyében.
Története
1289-ben szerepel először oklevélben Keresztur néven, ekkor azonban lakatlan településként említik, így tehát valószínű, hogy a tatárjárás idején pusztult el.
A falunak ekkor már fatemploma volt, amelyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek fel. Az időközben újratelepült falu lakossága 1361-ben egy kőtemplomot építtet.
A reformáció idején a lakosság áttért a református vallásra.
1848 októberében román felkelők lemészároltak 200 magyar lakost és a falu templomát felégették. A templomot 1864-ben építették fel újra.
A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.
Népessége
1850-ben 1219 lakosa volt, melyből 638 román, 489 magyar (40,1%), 92 cigány volt.
1910-ben 1341 lakosából 751 román, 543 magyar (40,4%), 5 német és 41 cigány volt.
2002-ben 597 lakosa volt, ebből 338 román, 239 magyar (40%) és 20 cigány nemzetiségű.
Vallások
A falu lakói közül 319-en ortodox, 40-en görögkatolikus és 236-an református hitűek.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 664. o. ISBN 973-9203-56-6
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}