Ákosfalva
Ebben a cikkben a Ákosfalva kérdésével foglalkozunk, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Ákosfalva olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos közösségben, mind általában a társadalomban, különféle területekre gyakorolt hatása miatt. A Ákosfalva eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos vizsgálat és vita tárgya volt, amelyek célja a környezetünkre gyakorolt hatásának megértése. Ebben a cikkben a Ákosfalva-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és a téma lehetséges jövőbeli perspektíváit.
| Ákosfalva (Acățari) | |
 | |
| Ákosfalva látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Ákosfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547005 |
| SIRUTA-kód | 114989 |
| Népesség | |
| Népesség | 1333 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1019 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 320 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′, k. h. 24° 38′46.483333°N 24.633333°EKoordináták: é. sz. 46° 29′, k. h. 24° 38′46.483333°N 24.633333°E | |
 | |
Ákosfalva (románul Acățari, németül Aschdorf) falu Romániában, Maros megyében, Ákosfalva község központja.
Fekvése
A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délkeletre a Nyárád jobb partján a Nyárád völgyének útcsomópontjában fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.
Története
A hagyomány szerint a falu eredetileg a hegyoldalban az Atol-patak mellett feküdt. Lakói a marosi székelység részeként a 11–13. században telepedtek itt le. 1562-ben a Nagy György és Gyepesi Ambrus vezette székely csapatok a falu mellett verték szét Majláth Gábor nemesi csapatát. Erre János Zsigmond fejedelem Pekri Gábor és Radák László vezette lovascsapatot küldött ellenük, akik a székelyvajai út mellett ütköztek meg a felkelőkkel 1910-ben a falunak 898 magyar lakosa volt, 1992-ben 1062-en lakták, melyből 987 magyar, 61 cigány és 14 román volt.
Látnivalók
- Szent István király plébánia, a római katolikus egyház temploma 1859 és 1862 között épült a régi 1725-ben a jezsuiták által épített templom helyére.[2]
- Református temploma 1753-ban épült, 1870-ben Szilágyi Sándor és Patkos Judit költségén újjáépítették.
- Unitárius templomát a II. világháborúban találat érte és elpusztult.
- Ortodox temploma 1938-ban épült.
Testvértelepülések
Kasterlee,[3] Belgium- Beled, Magyarország
- Dénesfa, Magyarország
- Vásárosfalu, Magyarország
- Edve, Magyarország
- Madar, Szlovákia
- Sopronnémeti, Magyarország
- Vaja, Magyarország
- Kömlő, Magyarország
- Nagycenk, Magyarország
- Lumina, Románia
.svg){kind=small}
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ A hét plébániája: ÁKOSFALVA, mariaradio.ro
- ↑ Ákosfalva testvértelepülései (Hozzáférés: 2010. szeptember 14.)
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
