Küküllődombó

A Küküllődombó területe iránt mindig is folyamatos és növekvő érdeklődés mutatkozott. Akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a mai társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt, a Küküllődombó felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét. Az évek során részletesen vitatták és elemezték, igyekeztek jobban megérteni jelentőségét és a világban betöltött szerepét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Küküllődombó különböző aspektusait és perspektíváit, megvizsgálva annak időbeli alakulását és mai hatását. Ezenkívül áttekintjük a témával kapcsolatos legfrissebb kutatásokat, hogy megvilágítsuk a Küküllődombó területén tapasztalható új trendeket és fejleményeket.

Küküllődombó (Dâmbău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségÁdámos
Rangfalu
KözségközpontÁdámos
Irányítószám547019
SIRUTA-kód115129
Népesség
Népesség937 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság579 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 12″, k. h. 24° 14′ 04″46.319979°N 24.234430°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 12″, k. h. 24° 14′ 04″46.319979°N 24.234430°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllődombó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Küküllődombó (románul: Dâmbău, németül:Hügeldorf) falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Ádámos községhez tartozik.

Néveredetét tekintve a „dombó” kifejezés nagy valószínűséggel a szláv „dobovo” szóból származik

Fekvése

A Kis-Küküllő völgyében fekszik, 330 m-es tengerszint feletti magasságban, Dicsőszentmárton városközponttól 5 km-re délnyugatra, áthalad rajta a 107-es megyei út.

Története

A szájhagyomány szerint eredetileg Dombó nem a jelenlegi helyén, hanem a nyugatabbra eső Királyfalva felőli völgyben, a “Nyergesek és a Hangás” nevű domboktól körülvett völgyben volt. A második tatár betörés alkalmával (1650 körül) a falu felégettetett és utána ebben a településre alkalmasabb völgyben épült fel. Azt a völgyet, hol a falu újrépült Kisdombónak nevezték el.

1278-ban jelentkezik először az okiratokban Dumbo pataka néven. 1347-ben Dombow, 1348-ban és 1465-ben Dombo formában szerepel.

1332-ben plébániatemploma van, papja, Jakab a pápai tizedjegyzék szerint 26 régi banálist fizet, 1333-ban Simon pap 6 régi banálist, 1335-ben Albert pap 1 garast, majd ismét 5 régi banálist. 1543-ban is szerepel a dombói plébános az okiratokban. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, majd továbblépve unitárius, a templommal együtt. A XVIII. században unitárius anyaegyház, és e század elején is az.

Lakosság

1018 lakosából 403 román, 580 magyar, 3 német, 4 roma anyanyelvű.[2]

Híres emberek

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  2. ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. . (Hozzáférés: 2017. február 2.)