Marosszentkirály
Ez a cikk a Marosszentkirály témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Marosszentkirály sokak figyelmét felkeltette a társadalom, a kultúra és általában a világ különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt. Az évek során növekvő érdeklődés és vita a Marosszentkirály körül, ami további tanulmányokhoz és kutatásokhoz vezetett ebben a témában. Ez a cikk különböző nézőpontokat, adatokat és véleményeket elemez annak érdekében, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtson a Marosszentkirály-ről.
| Marosszentkirály (Sâncraiu de Mureș) | |
 | |
| Marosszentkirály látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Marosszentkirály |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547525 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 114391 |
| Népesség | |
| Népesség | 7356 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2079 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 24° 31′ 12″46.550000°N 24.520000°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 24° 31′ 12″46.550000°N 24.520000°E | |
 | |
 | |
Marosszentkirály (románul Sâncraiu de Mureș, németül Königsdorf, Weichseldorf) falu Romániában, Maros megyében, Marosszentkirály község központja.
Fekvése
A falu a Maros jobb partján, Marosvásárhelytől nyugatra 5 km-re fekszik Hídvéggel, Egerszeggel és Náznánfalvával összenőve. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.
Története
1332-ben Sancto Rege néven említik először, majd 1339-ben Zentkiral néven szerepel. Már a középkorban jelentős település, melynek két egyháza a Szent István plébániatemplom és az 1350-ben felszentelt a klastrom-tetői kerekdombon állott Boldogságos Szűzről elnevezett kolostortemplom. A falu régi neve Székelyháza, majd Hosszúfalu volt.
Református temploma a 12. század végén épülhetett és 1239-ben már bizonyosan állott. 1900-ban hajóját és szentélyét lebontották és újjáépítették, tornya azonban az eredeti maradt. A pálos kolostort a falu melletti Klastrom-tetőn 1350-ben építették. 1370-ben telepedtek meg itt a pálosok. 1526 után leégett köveit a marosvásárhelyi várhoz használták fel. Orbán Balázs még látta alapfalait, 1864-ben azonban a kripta boltozatának köveit is kiszedték.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 986 lakosából 534 magyar, 357 román volt.
1992-ben 4089 lakosából 2050 magyar, 1844 román, 201 cigány volt.
Híres emberek
- Itt született 1905-ben Dabóczi Mihály szobrászművész.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
További információk
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}