Pelsőczy László

Pelsőczy László
2007-ben
2007-ben
Életrajzi adatok
Született1947. július 9. (76 éves)
Kiskunlacháza
HázastársaSzentesi Nóra
GyermekeiPelsőczy Réka, Pelsőczy Petra, Pelsőczy Luca
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1968–
Híres szerepeiIstván
István, a király
Rómeó
Rómeó és Júlia
D' Artagnan
A három testőr
Don Quijote-Cervantes
La Mancha lovagja
Az öngyilkos
Május
Pelsőczy László weboldala
Pelsőczy László IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelsőczy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pelsőczy László (Kiskunlacháza, 1947. július 9. –) magyar színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja.

Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésorozatok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb szerepe az István, a király címszerepe – Varga Miklós énekhangjával – Szörényi Levente–Bródy János rockoperájában.

Fiatalkora, tanulmányai, családja

1947. július 9-én született Kiskunlacházán. Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Az általános iskolát szülőfalujában kezdte, ahonnan a szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgatóhelyettesi állást ajánlottak fel. Az iskola mellett részt vett nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagászszakkör munkájában, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.

1973-ban

A középiskolát Ráckevén az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi képességeit a Színművészeti Főiskolán szerette volna kibontakoztatni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát tett, amit nem sokkal később üvegtechnikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított.) A Nemzeti Színház stúdiójában kezdett színészetet tanulni 1968-ban, és 1972-ben végzett (osztály- illetve évfolyamtársai voltak többek között: Andorai Péter, Barbinek Péter, Lázár Katalin, Maróti Gábor, Sáfár Anikó, Trokán Péter, Usztics Mátyás,

Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező, a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004–2010 között.

Legidősebb leánya Réka, édesapja példáját követve szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője. Legkisebb leánya, Luca szintén a színművészeti pályát választotta. Táncművészeti tanulmányai befejeztével a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán szerzett diplomát 2019-ben Már gyermekkorában is többször is (Négyszögletű kerek erdő film és színházi változatában, valamint a Vándor mondóka előadásban) szerepelt együtt édesapjával.

Pályafutása

A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionált Népszínház – Várszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Fényes szelekben debütált, de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit Kőmíves Kelementől (Kőmíves Kelemenné balladája) Rómeóig (Rómeó és Júlia). A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott mint táncos komikus, és itt lépett fel először musicalekben is. 1983-ban Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.”

1980-ban részese volt a József Attila 75. születésének évfordulójára készült Csak ami nincs című előadásnak.

1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is. Pelsőczy énekhangját Varga Miklós kölcsönözte. A szerep és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen címen futó önálló estjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.

2002-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában, amelyben 2004 óta Usztics Mátyás igazgató döntése alapján örökös tag. Emellett több színházzal és társulattal is dolgozik párhuzamosan: az Evangélium Színházzal, a Lőrinci Színpaddal és a Soproni Petőfi Színházzal.

Jelentősebb külföldi fellépései közül Belgrád, Berlin, Bordeaux, Brescia, Drezda, Helsinki, Lodi, Milánó, Schwerin, Újvidék és Wrocław a 25. Színházban töltött időszaka alatt volt, míg a Kamaraszínházzal fellépett Erdélyben, Csángóföldön, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában is. Az európai kontinensen kívül volt előadása Venezuelában, Caracasban, Kanadában. A szerepek mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökségnek.

A színészet mellett egy ideig labdarúgó-menedzserként is aktívan tevékenykedett, valamint elnökségi tagja volt a SZÍDOSZ-nak, azaz a Színházi Dolgozók Szakszervezetének. A 2018 tavaszán alakult Új Nemzeti Kamara Színház alapítója, színész-igazgatója.

Munkássága színpadon

Jelentősebb színházi szerepei

A 25. Színház Vörös zsoltár című előadásában (bal szélen) A Nemzeti Színházban előadott Rómeó és Júlia címszerepében a másik címszereplővel, Papadimitriu Athinával 1978-ban) Az Úr szerepében, az Evangélium Színházban bemutatott Az ember tragédiája című előadásban. Partnerei: Lénárt László (Ádám) és Kárpáti Tibor (Lucifer) Nemzeti Színház 25. Színház Dunaújvárosi Kamaraszínpad Népszínház Játékszín Békés Megyei Jókai Színház Gyulai Várszínház Vörösmarty Színház Veszprémi Petőfi Színház Gyermekszínháza Honvéd Együttes Nemzeti Kamara Színház Nevesincs Színház Ericsson Stúdió Tivoli Színház Lőrinci Színpad Evangélium Színház Gergely Theatre Detre Annamária Meseszínháza Vendégjátékok

Önálló műsorai

A Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen előadásán

Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amely tulajdonképpen az István, a király alapjául is szolgáló, Boldizsár Miklós Ezredforduló című művének alapjaira épül. Korábban Ezeréves ámen címen volt ismert. Ennek szerzője Győri Magda. A mű rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.

A 25. Színházban közreműködője volt Novák János vonósnégyessel, fafúvósokkal, férfi, női kórussal, rézfúvós magnóbejátszásokkal, déli harangszóval bemutatott Ady-estjének.

Ady-műsorával, saját magát kíséri gitárral, iskolákban is fellépve.

További önálló műsorainak is ő maga a szerkesztője:

Filmes és tévés szerepek

Filmszerepek

Pályafutásának legismertebb szerepében az István, a király rockoperában, a Királydombon (Urbán Tamás felvétele)
Bemutató Cím Szerep Rendező Forrás
1971 Prés levente Maár Gyula
Még kér a nép szocialista lázadó Jancsó Miklós
1974 Szerelmem, Elektra Agamemnón Jancsó Miklós
1981 Brutus patrícius Iglódi István
1982 Megáll az idő Gábor hangja Gothár Péter
1983 Tizenhat város tizenhat leánya Lubomirszky herceg Katkics Ilona
1984 István, a király István Koltay Gábor
1986 A fantasztikus nagynéni Szúnyog elvtárs Katkics Ilona
2007 Négyszögletű kerek erdő Bruckner Szigfrid Usztics Mátyás

Továbbá szerepet kapott a Csonka délibáb című filmben, valamint feltűnik a neve a Baleset című film stáblistáján.

Sorozatszerepek, egyéb televíziós munkák

Több sorozatban is feltűnt. Ilyen az 1982-ben bemutatott, tizenhat részes Liszt Ferenc című televíziós sorozat, amelyben Thomán István zongoraművészt jelenítette meg, a Szomszédok (előbb Bernát nyomozóként, majd Pittner nyomozóként), valamint a Kisváros, aminek egyik epizódjában (Madarak útján) egy Gordai Miklós nevű magyar származású amerikai gengszter (álnevén Greg Littmond) figuráját alakította. 1989-ben egy Magyarországon forgatott, amerikai sorozatnak egyik részében játszott el egy pincért. A sorozat címe: A Fine Romance, az epizódé: South by southeast, a rész rendezője David Tucker A Fürkész történeteinek négy részében A csokoládé, A naptár, Arany! Arany! Utópia) több szerepet is eljátszott.

Úgynevezett napi sorozatokban is feltűnik. A Barátok közt és a Szeress most! sorozatokban is orvost személyesített meg. Előbbiben egy onkológust, utóbbiban főorvost dr. Héja Zoltán néven. A Jóban Rosszban pedig polgármestert. 2013-ban a TV2 csatornán futó Családi titkok sorozat Egy jó ember című részében kétgyeremekes, milliomos családfőt alakított.

Három, televízióban futó (Sírjaik hol domborulnak? Hol-mi? és Sportfogadó) műsorban volt műsorvezető.

Hanghordozók

Kritikák

Fábri Péter a Magyar Ifjúságban (1983. szeptember 2.) közölt cikkében olvasható véleménye:„ Mindazonáltal Pelsőczy játéka és Varga Miklós énekhangja tökéletesen idomultak egymáshoz...”

A Képes Újság 1983. szeptember 10.-i számában Ligeti Nagy Tamás cikkében többek között az alábbiakat írja: „Pelsőczy Lászlót – – még sokáig István királyként emlegetik majd.”

Társadalmi tevékenységei és említései a populáris kultúrában

Varga Miklós (Molnár Imre) megdöbben, hogy Pelsőczy Laci hangjára kéne tátognia

Megjegyzések

  1. ↑ Vezetéknevét egyes helyeken hibásan Pelsőcziként közlik.
  2. ↑ Szerkesztő-rendező
  3. ↑ Gábor szerepét Pauer Henrik alakította

Hivatkozások

  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2024. április 2.)
  2. ↑ a b Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. DigiÉvkönyv.hu. . (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j Pelsőczy László. . (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  4. ↑ a b c d Pelsőczy László. Hübners. . (Hozzáférés: 2012. május 25.)
  5. ↑ Medveczky Attila: Az értéknélküliség kora. Függetlenség a szellemi önvédelem lapja, 2010. augusztus 20. . (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  6. ↑ Szentesi Nóra: Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió / Szentesi Nóra lakberendező. Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió. . (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  7. ↑ LOSZ Elnökség - 2010. Lakberendezők Országos Szövetsége. . (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  8. ↑ Tóth Berta: Mint egy Jedi lovag / Interjú Pelsőczy Rékával. Katona József Színház. . (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  9. ↑ Pelsőczy Réka. Katona József Színház. . (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  10. ↑ .http://ujnemzeti.hu/pelsoczy-luca-melinda/
  11. ↑ a b Négyszögletű kerek erdő. Port.hu. . (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  12. ↑ a b A négyszögletű kerek erdő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  13. ↑ Tóth Berta: A Ferencvárosi nyár júliusi gyerekprogramjai. Katona József Színház, 2011. május 1. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  14. ↑ a b Koltay (1984), 55. old.;
  15. ↑ Megemlékezés József Attila születésének 75. évfordulóján "Csak ami nincs." címmel. Petőfi Irodalmi Múzeum. . (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  16. ↑ Koltay (1984), 56. old.;
  17. ↑ BuL: Felkelt a napunk: 30 éves az István, a király. Magyar Nemzet, 2013. augusztus 18. . (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  18. ↑ Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Színház.hu, 2006. augusztus 18. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  19. ↑ Pelsőczy László. Nemzeti Kamara Színház. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  20. ↑ Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Evangélium Színház. . (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  21. ↑ Színészek. Lőrinci Színpad Gyermek és Ifjúsági Színház. . (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  22. ↑ Pelsőczy László. Soproni Petőfi Színház. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  23. ↑ a b c Koltay–Majoros–Turányi (1999), 26. old.;
  24. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 27. old.;
  25. ↑ a b c d e f Koltay–Majoros–Turányi (1999), 28. old.;
  26. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 29. old.;
  27. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 45. old.;
  28. ↑ Tóth Tamara: ...a szemedbe néztem, s zendült egyet a szűvem, ebből tudtam, hogy te jó ember vagy.... Pápa Ma, 2009. október 9. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  29. ↑ Sombor Judit: Az utolsó koncert Caracasban. Új Tükör, (1988. május 8.) 36–37. o.
  30. ↑ Eseménynaptár. Krónika, (1987. február 1.) 32. o.
  31. ↑ Pelsőczy László: Pelsőczy László. Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökség, 2009. október 9. . (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  32. ↑ Színházi Dolgozók Szakszervezete / Elnökség. Színházi Dolgozók Szakszervezete. . (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  33. ↑ ujnemzeti.hu
  34. ↑ Az ember tragédiája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  35. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 32. old.;
  36. ↑ Fényes szelek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  37. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 33. old.;
  38. ↑ A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  39. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 34. old.;
  40. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 34–35. old.;
  41. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 35. old.;
  42. ↑ a b M-A-D-Á-C-H. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  43. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 36. old.;
  44. ↑ Kőmíves Kelemenné. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  45. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 37. old.;
  46. ↑ Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  47. ↑ A has. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  48. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 38. old.;
  49. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 39. old.;
  50. ↑ Lear király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  51. ↑ a b Füst Milán művei színpadon. Füst Milán Fordítói Alapítvány. . (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  52. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 40. old.;
  53. ↑ Indiánok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  54. ↑ Mahagonny város tündöklése és bukása. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  55. ↑ a b c d e Pelsőczy László. Theater Online. . (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  56. ↑ Bajcsy-Zsilinszky Endre. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  57. ↑ Homokláda. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  58. ↑ Pokoli disznótor. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  59. ↑ Rómeó és Júlia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  60. ↑ Negyedik Henrik király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  61. ↑ A lovakat lelövik, ugye?. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  62. ↑ A bálványok ledőlnek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  63. ↑ Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  64. ↑ A vihar. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  65. ↑ Én, Claudius. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  66. ↑ Vándor-móka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  67. ↑ Tévedések vígjátéka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  68. ↑ Csipetnyi csabai show. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  69. ↑ Barangok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  70. ↑ Vízkereszttől-Szilveszterig. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  71. ↑ Hongkongi paróka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  72. ↑ Viktória. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  73. ↑ Gyalogcsillag. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  74. ↑ Körtánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  75. ↑ Próbakő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  76. ↑ Vállalkozni tudni kell. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  77. ↑ Cyrano de Bergerac. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  78. ↑ A szélhámoskirály. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  79. ↑ Oroszlánok Aquincumban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  80. ↑ A három testőr. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  81. ↑ Égimódi csavargó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  82. ↑ MTI: Nemzeti Kamaraszínház alakult. Magyar Hírlap, (2003. március 14.) 25. o.
  83. ↑ Húsdaráló. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  84. ↑ Usztics Mátyás és a Nemzeti Kamara Színház bérletes előadásai Harkányban. Jobbik Magyarországért Mozgalom. . (Hozzáférés: 2001. február 16.)
  85. ↑ Kötéltánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  86. ↑ A pesti beteg. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  87. ↑ A pesti beteg. port.hu. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  88. ↑ Május. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  89. ↑ Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  90. ↑ Süss fel, nap!. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  91. ↑ Kocsonya Mihály házassága. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  92. ↑ Kocsonya Mihály házassága. Nemzeti Kamara Színház. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  93. ↑ Tánc-Képes Krónika. port.hu. . (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  94. ↑ Perújítás. port.hu. . (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  95. ↑ Intés az őrzőkhöz. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  96. ↑ Nofretéte-akció. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  97. ↑ Csoda az élet. Csongrádi Kata. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  98. ↑ Fotók az elmúlt 18 évad előadásaiból. Lőrinci Színpad. . (Hozzáférés: 2011. február 26.)
  99. ↑ A 2012/2013-as évadbemutatók / A három jószívű rabló. Lőrinci Színpad. . (Hozzáférés: 2015. május 20.)
  100. ↑ Pesti Zsibongó: Micimackó. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  101. ↑ Bornemisza Péter: Magyar Elektra. jegymester.hu. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  102. ↑ Magyar Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  103. ↑ Magyar Elektra a magyar dráma napja alkalmából. Soproni Petőfi Színház, 2012. szeptember 19. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  104. ↑ Magyar Elektra. Fidelio, 2012. május 3. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  105. ↑ a b c Jálics Kinga: Madách remekművét elviszik a fiatalokhoz / Beszélgetés Pelsőczy Lászlóval (pdf). Keresztény élet, 2013. augusztus 11. . (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  106. ↑ Vallomások a Füves könyvből - Márai temploma. port.hu. . (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  107. ↑ István király Sopronban. Soproni Téma, 2013. augusztus 15. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  108. ↑ Két férfi sakkban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  109. ↑ Paprikás csirke. port.hu. . (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  110. ↑ a b Gergely Theátre / Produkciók. Gergely Theátre. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  111. ↑ Paprikáscsirke avagy Stex és New York. Pécsi Nyári Színház. . (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  112. ↑ A hencegő nyúl. port.hu. . (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  113. ↑ a b c d Detre Annamária Meseszínháza. Gyermek Színházi Portál. . (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  114. ↑ Itt van Amerika!accessdate=2024-04-0419. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. . (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  115. ↑ A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk. port.hu. . (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  116. ↑ Süt a Nap. port.hu. . (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  117. ↑ Itt élned, halnod kell. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. . (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  118. ↑ Réti Zsófia: Nekünk nyolcvan: közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez (korabeli stratégiák, populáris mítoszok és ezek továbbélései) (pdf). Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2014 . (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  119. ↑ Győri Magda. Ars et Sanitas. . (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  120. ↑ Gyáli Újság / Sorsidézõ szent István király napjának előestéjén / Ezeréves magyar ámen (pdf). Gyál Város Önkormányzata, 2007. szeptember 1. . (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  121. ↑ Novák János: München. Criticai lapok. . (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  122. ↑ Tengelyné Fábsits Katalin–Bottlik Judit: Ady - és egy szál gitár. Homoktövis Iskola, 2011. december 12. . (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  123. ↑ Erdőkertes / Májusi programok (doc). . (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  124. ↑ a b Dudásné Mester Judit–Molnár Árpádné: Szabolcs Híradó (pdf). Pusztaszabolcs Város Önkormányzata. . (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  125. ↑ Pelsőczy László. . (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  126. ↑ Irodalmi Szalon: „SZABADSÁG, SZERELEM” - Pelsőczy László irodalmi estje. Polgárok Háza, 2007. március 13. . (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  127. ↑ Prés. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  128. ↑ Még kér a nép. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  129. ↑ Pelsőczy László. Nemzeti Kamaraszínház. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  130. ↑ Brutus. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  131. ↑ Megáll az idő. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  132. ↑ Tizenhat város tizenhat lánya. Animare TV Újság. . (Hozzáférés: 2018. május 27.)
  133. ↑ István, a király. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  134. ↑ A fantasztikus nagynéni. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. július 24.)
  135. ↑ Emberi sorstragédiák a vásznon - Bemutatták a Csonka délibáb című játékfilmet. VEOL.hu, 2015. május 15. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  136. ↑ Liszt Ferenc. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  137. ↑ Szomszédok. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  138. ↑ Kisváros / Madarak útján. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  139. ↑ A Fine Romance / South by Southeast. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  140. ↑ Fürkész történetei: A csokoládé. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  141. ↑ Fürkész történetei: A naptár. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  142. ↑ Fürkész történetei: Arany! Arany!. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  143. ↑ Fürkész történetei: Utópia. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  144. ↑ Fürkész történetei. Internet Movie Database. . (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  145. ↑ Sírjaik hol domborulnak?. Nemzeti Audiovizuális Archívum. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  146. ↑ Kenessei Orsolya: Így néznek ki most az István, a király sztárjai. Nemzeti Audiovizuális Archívum, 2009. augusztus 19. . (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  147. ↑ Koltay (1984), 50. old.;
  148. ↑ Koltay (1984), 51. old.;
  149. ↑ IHM - Szilveszter 2007 (video). TV2. . (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  150. ↑ Kedves Magyar Barátaink! Jöjjenek haza!. Duna Televízió. . (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  151. ↑ Összefogás a Duna Televízióért. Duna Televízió. . (Hozzáférés: 2011. május 21.)
  152. ↑ Frum Zsuzsa: Átadták az Árpád-pajzsokat az első hét "vezérnek". Hagyományok Háza, 2007. július 9. . (Hozzáférés: 2011. május 19.)

Források

Nemzetközi katalógusok