Napjainkban a Még kér a nép nagy jelentőségű témává vált a társadalomban. Megjelenése óta a Még kér a nép különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát, ellentmondó véleményeket és mélyreható elemzéseket generált. Hatása nem korlátozódik egyetlen ágazatra, hanem a mindennapi élet különböző aspektusait áthatja, a politikától a populáris kultúráig mindenre hatással volt. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyedjünk a Még kér a nép jelentésében és következményeiben, hogy megértsük valódi hatókörét és kezelni tudjuk a hosszú távú következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Még kér a nép különböző dimenzióit, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Még kér a nép | |
1972-es magyar film | |
![]() | |
Sztrájkolók, szemben a katonákkal | |
Rendező | Jancsó Miklós |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró | |
Főszerepben | |
Zene | Cseh Tamás |
Operatőr | Kende János |
Vágó | Farkas Zoltán |
Jelmeztervező | Vicze Zsuzsa |
Gyártás | |
Gyártó | MAFILM 1. Játékfilmstúdió |
Ország | ![]() |
Nyelv | |
Játékidő | 87 perc |
Forgalmazás | |
Bemutató |
|
Korhatár | ![]() |
További információk | |
A Még kér a nép egy 1972-ben készült 35 mm-es színes magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében.
Elnyomók és a megalázottak harcát jeleníti meg Jancsó filmje egy aratósztrájk eseményeit stilizált koreográfiával ábrázolva. A búzás zsákot felgyújtja a kasznár, akit ezért a sztrájkolók megölnek. A megjelenő katonákat lefegyverzik a félmeztelen, galambokat hordozó lányok, aztán elégetik a fegyvereket és felgyújtják a templomot. A katonák következő hulláma legyőzi az aratókat.
;Milánó
;Párizs