Nagyludas
A mai világban a Nagyludas soha nem látott jelentőséget kapott. Legyen szó a Nagyludas-ről mint társadalmi jelenségről, tudományos kutatás témájáról vagy közszereplőről, jelenléte jelentős hatást gyakorol a társadalomra. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nagyludas legfontosabb aspektusait, a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a folyamatosan változó világunkra gyakorolt lehetséges következményeit. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Nagyludas hogyan vált mára meghatározó tényezővé, és jelenléte hogyan hagyja majd nyomát a jövőben.
| Nagyludas (Ludoș) | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szeben | ||
| Község | Nagyludas | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 557130 | ||
| Körzethívószám | 0269 | ||
| SIRUTA-kód | 144875 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 389 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | < 3[1] | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,22 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 55′, k. h. 23° 54′45.916667°N 23.900000°EKoordináták: é. sz. 45° 55′, k. h. 23° 54′45.916667°N 23.900000°E | |||
 | |||
| Nagyludas weboldala | |||
 | |||
Nagyludas (románul Ludoș, németül Großlodges) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Szerdahelytől északkeletre 12 kilométerre fekszik.
Története
Első említése 1330-ból maradt fenn Ludas néven. További névváltozatai: Lwdas (1382), Lwdasz (1481), Ludes (1532). Gótikus csarnoktemploma a 14. században épült. A templom szentélye 1764-ben még állt, 1865-ben a szentély fedélzete is beszakadt.[2] A szász lakosság többsége már a 17. század végén elhagyta a falut, miután több tűzvész keletkezett, amelyeket a korabeli források a román lakosok számlájára írtak.[3]
Lakossága
1850-ben a község 2734 lakosából 2378 román, 7 magyar, 286 német és 63 roma volt. 1992-re a 930 lakos nemzetiségi összetétele a következőképpen alakult: 797 román, 1 magyar, 69 német és 63 roma.[4]
Híres emberek
- Itt született Octavian Smigelschi festő (1866–1912).
- Itt született Vasile Glodariu (1832–1899), a bitolai aromán gimnázium alapítója.[5]
- Itt született Ilie Micu zeneszerző (1916–1973).
- Itt született Ghiță Pop drámaíró és publicista (1864-1915).
Jegyzetek
- ↑
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5 Archiválva 2008. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992). (Hozzáférés: 2007. október 6.)
- ↑ www.tribuna.ro. . (Hozzáférés: 2013. december 17.)
Kapcsolódó szócikkek
Szeben megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}