Szarata

Ebben a cikkben elmélyülünk a Szarata izgalmas világában, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai jelentőségét. A Szarata évtizedek óta érdeklődés és kutatás tárgya, és az idők során különféle módon fejlődött, befolyásolva a kultúrát és a technológiai fejlődést. Ezen a kimerítő elemzésen keresztül megpróbáljuk megérteni a Szarata jelentőségét különböző területeken, a szórakoztatástól a tudományig, a politikáig és a gazdaságig. Célunk, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a jelenségről, releváns információkkal és mélyreható elemzéssel, hogy gazdagítsuk az olvasó tudását a Szarata-ről.

Szarata (Sărata)
Az Urunk születése ortodox templom
Az Urunk születése ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségAlsóporumbák
Rangfalu
KözségközpontAlsóporumbák
Irányítószám557193
SIRUTA-kód145337
Népesség
Népesség335 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 44′ 29″, k. h. 24° 30′ 28″45.741322°N 24.507721°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 29″, k. h. 24° 30′ 28″45.741322°N 24.507721°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarata témájú médiaállományokat.

Szarata (románul: Sărata) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Nevének eredete

Neve a román sărata 'sós' szóból származik és sófeltörésre utal. Először 1582-ben, Zaratha alakban említik.

Fekvése

Nagyszebentől 36 kilométerre kelet–délkeletre, Fogarastól 41 kilométerre nyugat–délnyugatra, a Fogarasi-havasok tövében fekszik.

Népessége

A népességszám változása

Népessége 1910 előtt nagyjából állandó volt, azóta folyamatosan csökkent, 1006 főről 2002-ig 400 főre.

Etnikai és vallási megoszlás

  • 1850-ben 1042 lakosából 1030 volt román és 12 cigány nemzetiségű; 891 ortodox és 151 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 400 lakosából 386 volt román és 12 magyar nemzetiségű; 394 ortodox vallású.

Története

A 16. században keletkezett Fogarasföldi román falu volt. 1632-ben 51, 1722-ben 320 jobbágycsalád lakta. 1648 és 76 között kisebb üveges műhely működött benne egy mesterrel és egy-két hamuégetővel.[2] 1876-ban Fogaras vármegyéhez csatolták.

Látnivalók

  • Az Urunk születése ortodox templom 1800 és 1806 között, a birtokos Brukenthal család költségén épült. Mind a hajó, mind a pronaosz csegellyel fedett. Belsejét a szászházi Grecu festőcsalád egyik tagjának nem sokkal az építést követően készült falfestményei borítják.[3]

Képek

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 119. o.
  3. ↑ Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998

Kapcsolódó szócikkek