Szentjánoshegy
A mai világban a Szentjánoshegy soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos területen való relevanciája miatt, a Szentjánoshegy sok ember érdeklődésének témája lett szerte a világon. Miközben a Szentjánoshegy különböző aspektusait vizsgáljuk, fontos megvitatni a jelentőségét, következményeit és a környezetünkre gyakorolt lehetséges következményeit. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szentjánoshegy-et, és felfedezzük annak jelentőségét a mindennapi élet különböző területein.
| Szentjánoshegy (Nucet, Johannisberg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Veresmart |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557216 |
| SIRUTA-kód | 145462 |
| Népesség | |
| Népesség | 62 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 51″, k. h. 24° 23′ 10″45.797363°N 24.386068°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 51″, k. h. 24° 23′ 10″45.797363°N 24.386068°E | |
 | |
Szentjánoshegy, Szentjánosfalva, románul: Nucet, német nyelven Johannisberg, település Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Veresmart községhez tartozik.
Fekvése
Nagyszebentől keletre, a Hortobágy vize bal partjának közelében, Hortobágyfalva Oltszakadát és Holcmány közt fekvő település.
Története
Szentjánosfalva Szentjánoshegy nevét 1387-ben már említette oklevél villa regia ZentJanusfalua néven.
További névváltozatai: 1435-ben p. Zenthjanoshegye, 1539-ben Janusfalva (Ve: Doc. I. 20), 1733-ban Nucsed, 1750-ben Nucset, 1760–1762 között Szt. Jánoshegy, 1808-ban Szentjánoshegy, Jannesberg Szentjánoshegy Johannesberg, Nucséd, 1861-ben Szent-Jánoshegye, Johannsberg, Nutsed, 1888-ban Szentjánoshegy (Johannisberg, Nucet, Nucset), 1913-ban Szentjánoshegy.
1435 májusában Zsigmond király az ekkor Fehér vármegyében fekvő Szentjánoshegyét adományozta Johanni magistri filii Baltasar de Enyed-nek, a királyi kancellária jegyzőjének.
A trianoni békeszerződés előtt Szeben vármegye Újegyházi járásához tartozott.
1910-ben 764 lakosából 760 román volt. Ebből 238 görögkatolikus, 526 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Szeben megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}