Oláhbogát

Ez a cikk a Oláhbogát témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző területein. Évek óta a Oláhbogát számos tanulmány és kutatás tárgya, ami lehetővé tette annak fontosságát és relevanciáját a különböző összefüggésekben. Hasonlóképpen, a Oláhbogát vitákat és vitákat generált az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​​​hatása miatt. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy kimerítő elemzést nyújtsunk a Oláhbogát-ről, figyelembe véve annak sokoldalúságát és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Oláhbogát (Bogatu Român)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségPókafalva
Rangfalu
Irányítószám557176
SIRUTA-kód145248
Népesség
Népesség406 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság370 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 59′ 27″, k. h. 23° 56′ 06″45.990744°N 23.934918°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 27″, k. h. 23° 56′ 06″45.990744°N 23.934918°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhbogát témájú médiaállományokat.

Oláhbogát románul: Bogatu Român, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Pókafalva községhez tartozik.

Fekvése

Kőhalomtól és Hévíztől délkeletre fekvő település.

Története

Oláhbogát, Bogát nevét 1337-ben említette először oklevél Bogath néven.

További névváltozatai: 1600-ban Bogát, 1760–1762 között Olt-Bogáth, 1808-ban Bogát, 1861-ben Oláh Bogáth, 1888-ban Olt-Bogát (Bogátá), 1913-ban Oltbogát.

Nevezetességei közé tartozik a Bogáti-erdő a Brassóba vezető út mentén.

1910-ben 1312 lakosából 18 magyar, 1287 román volt. Ebből 16 római katolikus, 340 görögkatolikus, 948 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott.

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro