Holdvilág

A mai világban a Holdvilág nagyon érdekes és fontos témává vált. Hatása különböző területekre terjed ki, a technológiától az egészségig, beleértve a politikát és a kultúrát is. Nyilvánvaló, hogy a Holdvilág nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban, vitákat és elmélkedéseket generál a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Holdvilág szerepét és hatását az élet különböző területein, elemezve relevanciáját a jelenlegi kontextusban és jövőbeli előrejelzéseit.

Holdvilág (Hoghilag)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségHoldvilág
Rangközségközpont
Irányítószám557100
Körzethívószám0269
SIRUTA-kód144624
Népesség
Népesség1090 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság41 (2011)[1]
Népsűrűség20,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Terület52,13 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 52″, k. h. 24° 37′ 06″46.247778°N 24.618333°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 52″, k. h. 24° 37′ 06″46.247778°N 24.618333°E
Térkép

Holdvilág (románul Hoghilag, németül Halwelagen) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. A DN14-es út mellett, Erzsébetvárostól 2 km-re fekszik.

Története

Első említése 1309-ből maradt fenn Hulduualach néven. További névváltozatai: villa Abbatis (1311), Holduilag (1332), Holdwilág (1335), Nogholdwylag (1411), Holbalegen (1432). Középkori templomát 1602-ben lengyel zsoldosok rabolták ki és gyújtották fel. 1704. január 28-án itt zajlott le a holdvilági csata, ekkor a Guti István vezette erdélyi kuruc haderő súlyos vereséget szenvedett.[2] 1724–1730 között két tűzvészt követően a templomot újjáépítették, ezt követően 1828–1834-ben ismét átépítették. A templom várfalait 1893-ban és 1906-ban lebontották.[3][4] A Samuel Joseph Maetz által épített orgonát 1993-ban a kolozsvári Zeneakadémia vásárolta meg.[5]

Lakossága

1850-ben a község 2417 lakosából 339 román, 1 magyar, 1792 német és 280 roma volt. 1992-re az 1960 lakos nemzetiségi összetétele a következőképpen alakult: 1446 román, 103 magyar, 58 német és 352 roma.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  2. ↑ Magyari András: II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása. in: Honismeret 2005/4. p.3-7.
  3. ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  4. ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5
  5. ↑ Szabó Géza: Szász orgonák vándorúton, Népszabadság, 2006. augusztus 2.
  6. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992)

Kapcsolódó szócikkek