Kvének
A _Kvének__ olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A téma felfedezésétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig számos területen váltott ki érdeklődést és vitát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a _Kvének__ különböző vonatkozásait, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük a kultúrára, a tudományra, a politikára, sőt az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk a téma fontosságáról és a társadalomra gyakorolt hatásáról. Csatlakozzon hozzánk a _Kvének__ felfedező és felfedező útjára!
| Kvének (kveeni) | |
 | |
| Rénszarvast fejő kvének | |
 | |
| Teljes lélekszám | |
| 6500[1] | |
| Régiók | |
 Norvégia (Finnmark, Troms) | |
| Nyelvek | |
| kvén,[2] norvég | |
| Vallások | |
| Evangélikus | |
| Rokon népcsoportok | |
| finnek, tornedaliak és más finn népcsoportok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kvének (kveeni) témájú médiaállományokat. |
A kvén (más írásmódok szerint cwen, kven, kvæn, kveeni, quen) finn eredetű kisebbség Norvégia északi részében, főleg Troms és Finnmark megyében. Mintegy hatvanezren vallják magukat kvén eredetűnek, a nyelvet azonban csak egy részük beszéli. Ez utóbbiak száma bizonytalan, lehet, hogy csak néhány ezer, de lehet ennél jóval több is.
A kvéneket sokáig etnikai diszkrimináció sújtotta, nyelvük hivatalos használatát 1936-ban betiltották, de 1997 óta ismét tanítják az iskolákban. (A jelentkezők magas száma meglepte a norvég hatóságokat, akik a kvént csaknem kihaltnak hitték.)
A kvén nyelv a finn és különösen a meänkieli nyelv közeli rokona, de sok saját szavuk van és kölcsönöztek a norvég nyelvből is. A finnek jórészt megértik a kvént, amelynek északnyugati és keleti dialektusa van.
Történetük
A kvének a 18. században és a 19. században Svédországból és Észak-Finnországból Észak-Norvégiába vándorolt parasztok és halászok leszármazottai.
Már az 1920-as években a finnek úgy tekintettek rájuk, mint egy olyan szórványra, amely az eredeti, "autentikus" finn kultúrát és nyelvet őrizte meg. (Hasonló ez a magyarok és a csángók közti viszonyhoz.)
Paulaharju kutatásai
A finn Samuli Paulaharju és felesége 1925 és 1934 között öt alkalommal látogatott el a kvénekhez, és hatalmas etnográfiai, nyelvészeti és történeti anyagot halmoztak fel. Paulaharju 1928-ban "Ruijan Suomalaisia" ("Finnmark finnjei"), 1924-ben "Ruijan äärimmäisillä" ("Finnmark egyik legtávolibb szigetén") címmel publikált róluk. Ezen kívül több mint 1200 fotót készített róluk.
Források
- ↑ Finnish, Kven (angol nyelven). A language of Norway. ethnologue.com. (Hozzáférés: 2011. április 30.)
- ↑ Documentation for ISO 639 identifier: fkv (angol nyelven). elő nyelv kódja:ISO 639-3: fkv. ethnologue.com. (Hozzáférés: 2011. április 30.)
További információk
- A kvén rövid leírása, angolul
- Lena Aarekol írása angolul Samuli Paulaharju gyűjtéséről
- Takács Judit: A kvének mai nyelvpolitikai helyzetéről. finnugor.arts.unideb.hu. (magyarul) Debrecen: Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszék (2015) (Hozzáférés: 2016. október 11.) (PDF: 24 oldal )