Montenegróiak

Mai cikkünkben a Montenegróiak-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük jelentőségét és relevanciáját a különböző kontextusokban. A Montenegróiak olyan téma, amely kiterjedt vitákat vált ki, és nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban. A történelem során a Montenegróiak kulcsszerepet játszott az emberiség fejlődésében, és különböző tudományágak tanulmányozásának tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Montenegróiak különböző aspektusait, megvizsgálva társadalmi, gazdasági, kulturális és személyes vonatkozásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Montenegróiak hogyan fejlődött az idők során, és milyen hatással van a mai életünkre. Kétségtelen, hogy a Montenegróiak olyan téma, amelyet érdemes alaposan elemezni, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését.

Montenegróiak
Crnogorci
Teljes lélekszám
800 000
Régiók
 Montenegró 136 208 - 267 669
Lélekszám régiónként
Régió
 Szerbia38 527
 Argentína30 000
 Horvátország4926
 Észak-Macedónia2686
 Szlovénia2667
 Kanada2370
 Albánia2000
 Ausztrália1171
Nyelvek
montenegrói, szerb
Vallások
Montenegrói ortodox egyház, szerb ortodox egyház
Rokon népcsoportok
Szerbek; bosnyákok; horvátok; szlovének; macedónok; tágabb értelemben délszlávok; szlávok.
A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegróiak
Crnogorci
témájú médiaállományokat.

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Tulajdonképpen vitatható, hogy tekinthetőek-e külön délszláv népcsoportnak. Kulturális értelemben különböznek a szerbektől, nyelvüket alkotmányuk külön nyelvnek tekinti, ám ez nyelvészetileg kétséges. Azonkívül a montenegróiak, noha századokig független államban éltek, szerbeknek tekintették magukat.

Történetük

Férfi viselet

Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.

2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye szerint a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el. Montenegró ezzel a világ 194. államává vált.

Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát és Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását. Szerbia ekkor nem tett semmit Montenegró függetlenségének megakadályozására, tudomásul vette az államszövetség megszűnését.

Nyelv

A montenegrói nyelv az ország függetlenségével vált hivatalossá. 1992-ben már próbálták az ország alkotmányába foglalni, hivatkozva arra, hogy a nemzeteknek joguk van saját nyelvhez. A montenegróit nem minden magát montenegróinak valló személy mondja anyanyelvének, hanem szerbül beszélőnek tekinti magát. Sokan a montenegróit a szerb egy nyelvjárásának tekintik, míg a nyelv hívei arra hivatkoznak, hogy a horvát, bosnyák és szerb nyelvek között sincs túlságosan nagy különbség, így a montenegrói nyelv is azokkal diarendszert alkot.