Mai cikkünkben a Moksák-ről fogunk beszélni, amely témája az utóbbi időben nagy aktualitást kapott. A Moksák eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos szakértő tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya volt a különböző területeken. A történelem során a Moksák különféle változásokon és átalakulásokon ment keresztül, amelyek rányomták a bélyegét a fejlődésére és az emberek életére gyakorolt hatására. Ezért fontos megállni, és részletesen elemezni, hogy mi is az a Moksák, mi a jelentősége, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző területeit. Ebben a cikkben elmélyülünk a Moksák izgalmas világában, hogy jobban megértsük jelentését és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
moksák | |||||
Moksák a 19. században | |||||
Teljes lélekszám | |||||
4767 (2010)[1] | |||||
Régiók | |||||
Oroszországi Föderáció | |||||
Lélekszám régiónként | |||||
| |||||
Nyelvek | |||||
moksa, orosz | |||||
Vallások | |||||
ortodox kereszténység, evangélikus kereszténység, pogányság | |||||
Rokon népcsoportok | |||||
erzák | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz moksák témájú médiaállományokat. |
A moksák (moksa nyelven: мокша, moksa, мокшет, mokset; oroszul: мокша́не, moksanye) mordvin népcsoport, akik főképpen Mordvinföldön, annak nyugati részén élnek, az Inszar folyótól nyugatra, az Oroszországi Föderációban. Kisebb számban a föderáció egyéb területein, például Belinszkij környékén (Penzai terület) vagy Tatárföld délnyugati részén laknak. Egyes források szerint a moksák körülbelül 300 000 főt számlálnak,[2] azonban a 2010-es népszámlálás adatai szerint összesen 4767-en vallották magukat moksa nemzetiségűnek.[1] A népcsoport Rubruk feljegyzéseiben moxel néven szerepelt.[2]