Luxemburgiak

A mai világban a Luxemburgiak vitathatatlan jelentőségűvé vált társadalmunk számos területén. Mind személyes, mind szakmai szinten a Luxemburgiak olyan érdeklődési témává vált, amely vitát, elmélkedést és cselekvést generál. A mentális egészségre gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Luxemburgiak felkeltette az akadémikusok, szakértők és polgárok érdeklődését, akik aggódnak a kérdéssel kapcsolatos jelenlegi helyzet megértése, elemzése és adott esetben javítása iránt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Luxemburgiak különböző aspektusait és a mindennapi életben betöltött fontosságát, valamint a kihívások és lehetőségek kezelésének lehetséges megközelítéseit.

Luxemburgiak
Teljes lélekszám
336.700[1] - 500.000
Lélekszám régiónként
Régió
Luxemburg Luxemburg298 000 körül (2013)[2][3]
Francia Franciaország45 000[1]
USA AEÁ40 658
Belga Belgium30 000[1]
Argentin Argentína25 000 - 80 000[4]
Német Németország15 596
Kanada Kanada3 790
Nyelvek
luxemburgi, francia, német
Vallások
kereszténység (főleg római katolikus és protestáns)
Rokon népcsoportok
németek, franciák, vallonok, belgák
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburgiak témájú médiaállományokat.

A luxemburgiaknak elsősorban azokat tekintik akik nemcsak Luxemburg lakói, hanem luxemburgi nyelven beszélnek és a luxemburgi kultúrát követik. Megközelítőleg több mint félmillió luxemburgi él a világon: 300 ezer Luxemburgban, 45 ezer az Egyesült Államokban, 40 ezer Franciaországban, 30 ezer Belgiumban, 25 ezer (más állítások szerint 80 ezer is) Brazíliában, 15 ezer Németországban és ismeretlen számú Argentínában.

A luxemburgi nép jellemzői

A luxemburgiak nagy része Luxemburgban él. A térség lakosságának elődei kelták (gallok) és germánok (frankok) keveredéséből jött létre. Bár luxemburgi nyelven rendszeresen, anyanyelvi szinten beszélnek, de ugyanakkor a lakosság szinte minden része beszéli még a francia és német nyelvet is. Sok luxemburgi él a szomszédos országokban, Hollandiában és több másik országban.

Az erdélyi szászok őseinek egy része Luxemburg területéről származott, nyelvük hasonló a luxemburgihoz.

Luxemburg egyfajta találkozási pontjaként is felfogható a német, francia és holland kultúrának. Mindez megmutatkozik a luxemburgi nyelvben és szokásokban, azonkívül a történelemben is.

A luxemburgiakat hajdan németeknek tekintették és a lakosság is németnek érezte magát. Németország egységesülését követően Luxemburg független maradt és a függetlenség érzése az önálló nemzeti öntudat kialakulásának alapjait is megvetette, szemben például Svájcban és Ausztriában, melyek szintén kikerültek a német egységből, de a német identitás fennmaradt. A két nép elszakadását a második világháború gyorsította, ekkor Luxemburg náci megszállás alatt állt, így el kellett szenvednie annak minden szörnyűségét. Ezen emlékek kellemetlenül érintették a luxemburgiakat, akik ma már zokon veszik, ha németnek tekintik őket.

Vallásukat tekintve zömmel római katolikusok, néhány protestánssal.

A nyelv

A luxemburgi nyelv a 20. századig az alnémet nyelv egy nyelvjárását képezte a frank dialektuscsoporton belül. Sztenderdizációja már a 19. században elkezdődött, véglegessé a háború után vált, de még hosszú ideig nem kapott hivatalos státuszt. Napjainkban még mindig hátrányban van bizonyos szektorokban a francia, illetve német nyelvvel szemben.

Jegyzetek

  1. a b c Luxembourgish. Ethnologue, 2005. . (Hozzáférés: 2007. június 25.) „Native speakers of Luxembourgish worldwide”
  2. La progression de la population du Grand-Duché continue: 537 039 résidants au 1er janvier 2013 (francia nyelven) (PDF). Statnews, 2013. április 18.
  3. Levinson, Amanda: The Regularisation of Unauthorised Migrants: Literature Survey and Country Case Studies – Regularisation programmes in Luxembourg (PDF). Centre on Migration, Policy and Society, University of Oxford. . (Hozzáférés: 2006. szeptember 2.)
  4. Wey, Claude: L’émigration luxembourgeoise vers l’Argentine (francia nyelven) (PDF). CDMH, 2002. . (Hozzáférés: 2007. június 25.)

Források

Irodalom