Gosztonyi János (rendező)

Manapság a Gosztonyi János (rendező) téma mindenki ajkán. A Gosztonyi János (rendező) megjelenésétől napjainkig vita, vita és elemzés tárgya volt különböző területeken. Hatása a társadalomra, a politikára, a gazdaságra és a kultúrára tagadhatatlan, és jelentősége az idő múlásával csak nő. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gosztonyi János (rendező)-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásáig. Mélyreható és objektív elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a jelenségre, és megérteni valódi hatókörét.

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Gosztonyi János (egyértelműsítő lap).
Gosztonyi János
SzületettGeiringer János
1926. július 9.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2014. március 5. (87 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaThirring Viola (1969–2014)
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1949)
Kitüntetései
SírhelyeFiumei úti sírkert (41-1-17)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gosztonyi János témájú médiaállományokat.

Gosztonyi János (Budapest, 1926. július 9. – Budapest, 2014. március 5.[4]) Jászai Mari-díjas és Aase-díjas magyar színész, rendező, érdemes művész, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár.

Életpályája

Geiringer Ödön (1881–1951) kereskedelmi alkalmazott és Tandlich Blanka fia.[5] Holokauszt-túlélő. 1945–1949 között a Színművészeti Főiskola hallgatója volt. 1949–1960 között a Nemzeti Színházhoz szerződött színészként. 1950-től tanított beszédet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, valamint az egyetem docense is volt. 1960–1962 között az Állami Déryné Színház dramaturgja volt. 1962–1976 között a Thália Színház rendezője volt. 1976-tól 10 évig a Radnóti Színpad főrendezője volt. 1989-ben vonult nyugdíjba.

A Fiumei úti sírkertben nyugszik (41-1-17). Sírjának képe.[6]

Színpadi szerepei

Színházi rendezései

Művei

Drámák

  • Columbus (1956)
  • Rembrandt (1958)
  • Az ötödik parancsolat (1959)
  • Tiszta szívvel (1961)
  • Európa elrablása (1962)
  • A sziget (1966)
  • Dániel és a krokodilok (1968)
  • A nagy lehetetlen (1970)
  • A néma énekesnő (1970)
  • Az Ökör (1982)
  • Fűszál a homokon (1982)
  • A festett király (1985)
  • Egernek csillaga (1985)
  • Andrássy út 60. (1988)
  • Manézs (1990)
  • Íróasztalok (Andrássy út 60.) 2. rész (1990)
  • Bohócok (1994)
  • Kabaré Hungária (1995)
  • Engram (1996)
  • ...és ez az ici-pici mind megette (1997)
  • Egyszer volt Pesten... (1997)
  • Másodszor is Mohács (1998)
  • A köd (1998)
  • Lim-lomok (2001)
  • Betörők (2002)
  • A porond (2004)
  • Magyarok
  • Kalandorok
  • Farsang
  • Akvárium
  • A mi K. Józsink
  • Habarcs a szívben
  • Amore
  • Bűvölet

Prózák

  • Páris ítélete (1973)
  • Láttalak, elmeséllek. Arcképek és emlékezések (2005)
  • És téged is láttalak, és téged is elmeséllek. Színházi portrék (2006)
  • Életálmok (2007)
  • Zsákpapírok; Argumentum, Budapest, 2009
  • Az elvarázsolt hegy; Argumentum, Budapest, 2011

Irodalmi adaptációk

  • Egy pici törékeny állat (1989)
  • Az utazás (1998)

Zenés darabok

  • Európa elrablása (musical)
  • Kilenc (1975)

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Díjai, elismerései

  • Finn Oroszlán Lovagrend első fokozata (1970)[7]
  • Jászai Mari-díj (1972)
  • Érdemes Művész (1989)[8]
  • Aase-díj (2015)
  • Paulay Ede-díj (2011)

Jegyzetek

  1. ↑ a b 2017. október 9., János Gosztonyi, 197810
  2. ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  3. ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/83448b1f-117d-410a-a599-4d3d6e8f52e4_41_0_1_17.jpg
  4. ↑ Elhunyt Gosztonyi János
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1438/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
  6. ↑ Gosztonyi János sírja, 2020-as évek
  7. ↑ Magyar Közlöny, 1970. január 22. (5. szám)
  8. ↑ Magyar Közlöny, 1989. április 7. (21. szám)

Források

További információk