Rolf Hochhuth
A jelenlegi környezetben, ahol az információ olyan sokrétű és bőséges, elengedhetetlen a Rolf Hochhuth ismerete, mivel ez a téma/személy/dátum különböző területeken és összefüggésekben releváns. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig elengedhetetlen, hogy megértsük a Rolf Hochhuth jelentőségét, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Rolf Hochhuth-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak történeti relevanciáját, a jelenre gyakorolt hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges előrejelzéseket. Kulcsfontosságú, hogy tájékozódjunk a Rolf Hochhuth-ről, hogy teljes és naprakész képet kapjunk a társadalomról és a minket körülvevő világról.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Rolf Hochhuth | |
 | |
| 2009-ben Kölnben dedikál | |
| Élete | |
| Született | 1931. április 1. Eschwege, Németország |
| Elhunyt | 2020. május 13. (89 évesen) Berlin, Németország |
| Sírhely | Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin |
| Nemzetiség | német |
| Házastársa | Marianne Hochhuth |
| Gyermekei | Martin Hochhuth |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | drámaíró |
| Kitüntetései |
|
| Rolf Hochhuth weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rolf Hochhuth témájú médiaállományokat. | |
Rolf Hochhuth (Eschwege, 1931. április 1. – Berlin, 2020. május 13.), német drámaíró, esszéista.
Életpályája
Protestáns középosztálybeli családból származott. Cipőgyáros apja tönkrement a nagy gazdasági világválság következtében.[1] A második világháború alatt, a Deutsches Jungvolk, a Hitlerjugend alszervezetének tagja volt. Később könyvkereskedőnek tanult, majd kiadói lektorként dolgozott. Kisepikai munkák után írta meg A helytartó című dokumentarista drámáját, ami azonnal világhírűvé és világrangúvá tette. A katonák (1967) című műve a német városok értelmetlen elpusztítását kritizálja, amit Winston Churchill számlájára ír. A Gerillák (1970) az USA-ban játszódik, főszereplője egy szenátor, aki valójában érvényesíti a törvény demokratikus elveit.
Művei
- De Stellvertreter (A helytartó) (1963, színmű)
- Berliner Antigoné (1966, elbeszélések)
- Die Hebamme (A bábaasszony) (1971)
- Tod eines Jägers (Egy vadász halála) (1975)
Magyarul megjelent művei
- A helytartó; ford. Kalász Márton; Európa, Bp., 1966 (Európa zsebkönyvek)
- Egy szerelem Németországban. Regény; ford. Jávor Ottó; Európa, Bp., 1985 (Modern könyvtár)
