Georg Büchner

Ebben a Georg Büchner-nek szentelt cikkben egy kiterjedt elemzésbe fogunk beleásni, amely a témával kapcsolatos különböző szempontokkal foglalkozik. Feltárjuk a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását, a történelemben betöltött jelentőségét, az idők során tapasztalt előrelépéseket és fejleményeket, valamint a körülötte létező különböző perspektívákat. Ezen az úton igyekszünk olyan átfogó jövőképet nyújtani, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy teljes mértékben megértsék a Georg Büchner fontosságát és hatókörét különböző összefüggésekben.

Georg Büchner
Élete
Született1813. október 10.
Goddelau, ma Riedstadt része
Elhunyt1837. február 19. (23 évesen)
Zürich
SírhelyZürich
Nemzetiségnémet
SzüleiErnst Büchner és Luise Caroline Reuß
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)dráma
Irodalmi irányzatrealizmus
Georg Büchner aláírása
Georg Büchner aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Büchner témájú médiaállományokat.

Karl Georg Büchner (Goddelau, ma Riedstadt része, 1813. október 17. – Zürich, 1837. február 19.) német drámaíró, a német realista drámairodalom meghatározó alakja. Schöpflin Aladár méltatása szerint: „Nagy intelligencia volt és született drámaíró, Kleist mellett a másik torzója a német irodalomnak.”[1]

Élete

Hesseni orvoscsaládból származott. 1825-1831 között a darmstadti gimnáziumban tanult. 1831-33 között Strasbourgban hallgatott természettudományokat, elsősorban zoológiát és összehasonlító anatómiát. Itt beleszeretett házigazdájának, Johann Jacob Jaeglé lelkésznek a lányába, Luise Wilhelminébe (Minna). Tanulmányait a giesseni egyetem orvosi szakán folytatta. Itt adta ki 1834-ben névtelenül a Hesseni Hírmondó című röpiratot August Beckerrel és Friedrich Ludwig Weidiggal közösen. Mivel a rendőrségi nyomozás bebizonyította Büchner szerzőségét, Strasbourgba menekült, ahol tovább folytatta orvosi tanulmányait, és németre fordította Victor Hugónak a Lucretia Borgia és Marie Tudor című drámáit. A „Mémoire sur le système nerveux du barbeau” (A márnák idegrendszeréről) című disszertációja nyomán a strasbourgi Természetrajzi Társaság tagjai közé fogadta. Ebben az évben írta meg a Leonce és Lénát és a Woyzecket. Októberben Zürichbe költözött, ahol az egyetemen filozófiai előadásokat tartott. 1837 februárjában tífuszban meghalt.

Művei

Magyarul

  • Danton halála / Válogatott írások; ford. Kosztolányi Dezső, Paulinyi Zoltán, Thurzó Gábor, szerk., bev. Walkó György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (A világirodalom klasszikusai)
  • Danton halála; ford. Kosztolányi Dezső, utószó Veress Dániel; Irodalmi, Bukarest, 1968 (Drámák)
  • Georg Büchner művei; ford. Kosztolányi Dezső et al., utószó Walkó György, jegyz. Fodor Géza; Európa, Bp., 1982
  • Georg Büchner összes művei; szerk., utószó, jegyz. Halasi Zoltán, ford. Halasi Zoltán et al.; Osiris, Bp., 2003 (Osiris klasszikusok) ISBN 963-389-366-6

Jegyzetek

  1. ↑ Schöpflin Aladár: Danton halála: Georg Büchner drámája a Magyar Színházban. Nyugat, 20. sz. (1928)

Források

  • Ernst Alker: Büchner, Karl Georg. in: Neue Deutsche Biographie 2. 1955. 720-722. Online elérés

További információk