Ödön von Horváth

A mai világban a Ödön von Horváth olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomban betöltött relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Ödön von Horváth sokak érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben a cikkben a Ödön von Horváth-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a különböző területekre gyakorolt ​​hatásáig. Részletes és kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és világos és átfogó perspektívát nyújtani olvasóink számára.

Ödön von Horváth
SzületettEdmund Josef von Horváth
1901. december 9.[1][2][3][4][5]
Fiume[6][7]
Elhunyt1938. június 1. (36 évesen)[1][2][3][4][8]
Állampolgársága
HázastársaMaria Elsner (1933. december 27. – 1934. október 16.)
Foglalkozása
IskoláiLajos–Miksa Egyetem (–1921)
KitüntetéseiKleist-díj (1931)
Halál okabaleseti halál
SírhelyeHeiligenstädter Friedhof (Teil A, Gruppe M, Nummer 4)
Ödön von Horváth aláírása
Ödön von Horváth aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ödön von Horváth témájú médiaállományokat.

Ödön von Horváth, eredeti nevén Edmund Josef von Horváth (Fiume, 1901. december 9. – Párizs, 1938. június 1.) osztrák-magyar drámaíró, elbeszélő.

Élete

A szlavóniai horvát származású osztrák-magyar diplomata, dr. Ödön Josef von Horváth és Maria Hermine Prehnal fiaként született, Fiume mellett. 1902-ben a család Belgrádba, majd 1908-ban Budapestre költözött, ahol általános iskolában, majd az Érseki Katolikus Gimnáziumban tanult. A gyermeket házitanító is oktatta a magyar nyelvre. 1913-ban követte apját Münchenbe, ekkor tanult meg németül is.

1923 után már íróként dolgozott Berlinben és a bajorországi Murnau am Staffelsee-ben. Az 1933 és 1938 között zajló náci megtorlások hatására 1938 márciusában Bécsből – Budapesten és Fiumén keresztül – Párizsba emigrált.

Darabjait a bécsi színház hagyományainak követőjeként írta. Radikális szociálkritikát gyakorolt, és főleg a nők mint áldozatok szerepe tartozott fő témái közé. Kései regényeiben (Jugend ohne Gott és Ein Kind unserer Zeit ) a fasizmus témáját dolgozta fel.

Közeli barátságban állt Egon Friedell híres színész-történésszel, aki öngyilkossága előtt pár nappal levelében azt írta Horváthnak: „Bármikor kész vagyok távozni. Minden értelemben.”

Párizsban halt meg 1938-ban, a Champs-Élysées-n egy viharban rázuhanó faágtól szenvedett halálos balesetet. A párizsi Saint-Ouen temetőben temették el, majd 1988-ban, halálának 50. évfordulóján, hamvait Bécsbe vitték és a Heiligenstädter Friedhof temetőben helyezték el.

Munkássága

Színházi darabok

  • Das Buch der Tänze, 1920
  • Mord in der Mohrengasse, 1923
  • Zur schönen Aussicht, 1926
  • Die Bergbahn, 1926, más címen Revolte auf Côte 3018
  • Sladek der schwarze Reichswehrmann, 1929
  • Rund um den Kongreß, 1929
  • Italienische Nacht, 1931
  • Geschichten aus dem Wiener Wald, 1931
  • Glaube Liebe Hoffnung, 1932
  • Kasimir und Karoline, 1932
  • Die Unbekannte aus der Seine, 1933
  • Hin und her, 1934
  • Don Juan kommt aus dem Krieg, 1936
  • Figaro läßt sich scheiden, 1936
  • Pompeji. Komödie eines Erdbebens, 1937
  • Ein Dorf ohne Männer, 1937
  • Himmelwärts, 1937
  • Der jüngste Tag, 1937

Regények

  • Sechsunddreißig Stunden, 1929
  • Der ewige Spießer, 1930
  • Jugend ohne Gott, 1937
  • Ein Kind unserer Zeit, 1938

Egyéb prózák

  • Sportmärchen, 1924–1926
  • Interview, 1932
  • Gebrauchsanweisung, 1932

Magyarul megjelent művei

  • Az örök kispolgár. Regény; ford. Thurzó Gábor; Gondolat, Bp., 1974
  • Drámák; ford. Gáli József et al., vál., utószó Walkó György; Európa, Bp., 1976
  • Hogy lettem én néger; ford. Kerényi Grácia; Magvető, Bp., 1984 (Rakéta Regénytár)
  • Mesél a bécsi erdő. Színmű két részben; ford. Keszég László, Perczel Enikő; Nemzeti Színház, Bp., 2007 (Nemzeti Színház színműtár)
  • Istentelen ifjúság; ford. Kerényi Grácia; Helikon, Bp., 2013
  • Korunk gyermeke; ford. Kornya István; Helikon, Bp., 2013

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ a b c d e f a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  8. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

További információk