Napjainkra a Ambrus Edit aktuális és nagyon fontos témává vált a kortárs társadalomban. Befolyása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. A globalizáció előrehaladtával és az információkhoz való tömeges hozzáféréssel a Ambrus Edit a szakértők és az egyszerű emberek érdeklődési körébe került. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ambrus Edit hatását a mai társadalomra, megvizsgálva annak hosszú távú hatásait és következményeit. Ezenkívül elemezzük a Ambrus Edit-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket annak érdekében, hogy átfogó és objektív képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Ambrus Edit | |
Született | 1928. január 11. (97 éves)[1] Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1949) |
Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1963) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1949– |
Híres szerepei | Desdemona William Shakespeare: Othello Mása Anton Pavlovics Csehov: Három nővér Vivie George Bernard Shaw: Warrenné mestersége Lizzie Jean-Paul Sartre: A tisztességtudó utcalány Alexandra Molnár Ferenc: Hattyú |
Ambrus Edit (Szeged, 1928. január 11. – ) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.
1949-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1949-ben és 1950-ben a Vidám Színházban, a Belvárosi Színházban és a Vidám Színpadon játszott. 1950-ben Szegedre szerződött. 1957–60-ban a Petőfi, illetve Jókai Színház, 1960-tól 1965-ig a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Később Münchenbe költözött és egy taxivállalatot vezetett. Jelenleg is Münchenben él, de gyakran jön haza Magyarországra. Egy időben forgatókönyveket és regényeket írt. Egyik fia aki 11 nyelven beszél, tanár végzettségű és évek óta Budapesten él.
Férje Inke László színész volt, akitől elvált.[2]