Ambrus Edit

Napjainkra a Ambrus Edit aktuális és nagyon fontos témává vált a kortárs társadalomban. Befolyása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. A globalizáció előrehaladtával és az információkhoz való tömeges hozzáféréssel a Ambrus Edit a szakértők és az egyszerű emberek érdeklődési körébe került. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ambrus Edit hatását a mai társadalomra, megvizsgálva annak hosszú távú hatásait és következményeit. Ezenkívül elemezzük a Ambrus Edit-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket annak érdekében, hogy átfogó és objektív képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.

Ambrus Edit
Született1928. január 11. (97 éves)[1]
Szeged
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1949)
KitüntetéseiJászai Mari-díj (1963)
Színészi pályafutása
Aktív évek1949–
Híres szerepeiDesdemona William Shakespeare: Othello
Mása Anton Pavlovics Csehov: Három nővér
Vivie George Bernard Shaw: Warrenné mestersége
Lizzie Jean-Paul Sartre: A tisztességtudó utcalány
Alexandra Molnár Ferenc: Hattyú

Ambrus Edit (Szeged, 1928. január 11. – ) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Életpályája

1949-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1949-ben és 1950-ben a Vidám Színházban, a Belvárosi Színházban és a Vidám Színpadon játszott. 1950-ben Szegedre szerződött. 1957–60-ban a Petőfi, illetve Jókai Színház, 1960-tól 1965-ig a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Később Münchenbe költözött és egy taxivállalatot vezetett. Jelenleg is Münchenben él, de gyakran jön haza Magyarországra. Egy időben forgatókönyveket és regényeket írt. Egyik fia aki 11 nyelven beszél, tanár végzettségű és évek óta Budapesten él.

Magánélete

Férje Inke László színész volt, akitől elvált.[2]

Fontosabb színházi szerepei

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  2. ↑ A sikeres magyar színésznő, akinek a kommunizmusban ment el a kedve a színjátszástól (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. . (Hozzáférés: 2021. november 6.)

Források