Arkhütasz

Napjainkban a Arkhütasz olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Arkhütasz életünk fontos részévé vált. Ezt szem előtt tartva alapvető fontosságú, hogy megértsük a Arkhütasz fontosságát és relevanciáját a mai társadalomban. Ebben a cikkben a Arkhütasz különböző aspektusait és hatását fogjuk megvizsgálni a különböző területeken, a gazdaságtól a kultúráig. Hasonlóképpen elemezni fogjuk, hogy a Arkhütasz milyen szerepet játszik az emberek mindennapi életében, és hogyan alakítja a jövőt. Kétségtelenül a Arkhütasz olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, és kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk következményeivel és következményeivel.

Arkhütasz
SzületettἈρχύτας[1]
i. e. 428
Taranto
Elhunyti. e. 347
Taranto
Foglalkozása
Filozófusi pályafutása
Ókori Görögország
– Ókor –
Iskola/Irányzatpüthagoreusok
Fontosabb műveiThe Harmonic
A Wikimédia Commons tartalmaz Arkhütasz témájú médiaállományokat.

Arkhütasz (görög: Ἀρχύτας; nyugati átírásokban: Archytas) (i. e. 428 – i. e. 347) ókori görög matematikus, filozófus, politikus, hadvezér, csillagász.

Olyan tudós és filozófus volt, aki kapcsolatban állt a püthagoreusok iskolájával. Leginkább a Platónnal való baráti kapcsolatáról ismert.[2] Állítólag megmentette Platón életét, amikor a filozófust Dionüszosz, Szürakuszai zsarnoka halálra ítélte.

Görög gyarmatvárosban, Taraszban született (ma Olaszország területe). Feltehetően Philolaosz tanítványa volt.

Arkhütasz foglalta elsőként rendszerbe a matematikát, a matematikai mechanika és logika megalapítója. Püthagoreus tanítások szerint az emberi viszonyokat a számmisztika segítségével magyarázta. A hangmagasságot a rezgő levegő mozgásával hozta kapcsolatba.

Platónnal közeli barátságban volt, és állítólag segítette Platónt az Állam című műben leírt utópikus állam megvalósításának kezdeményezésében.

Aulus Gellius elbeszélése szerint, Arkhütasz volt az első aki a gyakorlatban is alkalmazta a mechanika és a matematika törvényeit: állítólag egy repülni tudó „fagalambot” épített.[3]

Irodalom

  • W. K. C. Guthrie: A History of Greek Philosophy 2. Cambridge, New Ed edition. ISBN 0-521-29421-5

Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  

Jegyzetek

  1. ↑ MacTutor History of Mathematics archive
  2. ↑ Debra Nails, The People of Plato, ISBN 1603844031, p. 44
  3. ↑ Aulus Gellius: Attikai éjszakák. X. 12. 9.