Ebben a cikkben a Éliszi Hippiasz lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár egy nevezetes személyiség életét tárjuk fel, akár egy történelmi eseményt vizsgálunk meg, akár egy aktuális témában merülünk el, a Éliszi Hippiasz olyan téma, amely minden korú és hátterű embert lenyűgöz és felkelt. Ezeken az oldalakon a Éliszi Hippiasz számos aspektusát fedezzük fel, és elemezzük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától az akadémiai téren való jelentőségéig a Éliszi Hippiasz arra hív bennünket, hogy reflektáljunk, tanuljunk és kérdezzünk környezetünkről. Készüljön fel tehát arra, hogy mélyen merüljön el a Éliszi Hippiasz világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
Éliszi Hippiasz | |
Született | i. e. 460 körül Élisz |
Elhunyt | i. e. 399 körül Élisz |
Állampolgársága | athéni |
Házastársa | Plathane[1] |
Gyermekei | Aphareus |
Foglalkozása |
|
Filozófusi pályafutása | |
Ókori Görögország – Ókor – | |
Iskola/Irányzat | szofizmus |
Az Eliszből való Hippiasz (i. e. 460 körül – i. e. 399 körül) ókori görög szofista filozófus és matematikus volt Athénben. A szintén szofista Prótagorasz fiatalabb kortársa, akit Platón három művében is Szókratész vitapartnereként szerepeltet. (A kisebbik Hippiász, A nagyobbik Hippiász, Prótagorasz). Filozófiájában a törvényeket a hatalom elnyomó eszközeinek tartotta, azokat természetellenesnek tekintette. Platón kigúnyolta hiúsága és a szofisták Hippiászban megtestesülő „mindenhez értése“ miatt. A filozófia és a matematika mellett retorikát, politikát, költészetet, zenét, festészetet, szobrászatot és csillagászatot is tanított. Hippiasz fedezte fel a matematikában a triszektrix görbét, melynek segítségével nem euklideszi szerkesztéssel megoldotta a szögharmadolás problémáját. I. e. 300 táján Deinosztratosz rájött, hogy e görbe felhasználásával megoldható a déloszi probléma, azaz a kockakettőzés is. Innen ered a görbe kvadratrix elnevezése.