Festőművészet
Mai cikkünkben a Festőművészet-ről fogunk beszélni, amely témáról az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Festőművészet vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Festőművészet különböző aspektusait, megvizsgáljuk a mai társadalomra gyakorolt hatását, és kritikus képet adunk a jelenkori világban betöltött relevanciájáról. A Festőművészet egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és hatása mindennapi életünk számos területén érezhető. Tehát minden további nélkül ássuk be a Festőművészet lenyűgöző világát, és fedezzük fel együtt annak fontosságát a jelenlegi környezetben.
A festőművészet a képzőművészet egy ága, amely síkbeli színekből, vonalakból állít elő művészi kompozíciót. Terméke a kép vagy festmény. Ez anyagától függően lehet olajfestmény, tempera, akvarell, gouache, freskó, mozaik, üvegfestmény, tűzzománc, textil stb. E technikák közös jellemzője, hogy színes anyagokat – festéket, üvegdarabokat, zománcot, fonalakat stb. – visznek fel, helyeznek el valamilyen hordozó alapra.
A sokszorosítási eljárással készített művészi lapokat nem a festészet, hanem a grafika kategóriájába szokás sorolni.
A festmény lehet ábrázoló, azaz figuratív, vagy nem ábrázoló, vagyis nonfiguratív.
A figuratív festészet az ábrázolás tárgya alapján műfajokra osztható: lehet életkép, tájkép, csendélet, arckép, stb. Alkalmazása szerint a festmény lehet táblakép, falkép, miniatúra, stb.
Források
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. ISBN 9630515245
További információk
- Michael Levey: A festészet rövid története, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1974. ISBN 9431396010
- Fernand Hazan: A modern festészet lexikona, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1974. ISBN 9631390012
|
Ez a képzőművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |