Napjainkban a Krotóni Alkmaión olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Krotóni Alkmaión olyan témának bizonyult, amelyet érdemes megvizsgálni és megvitatni. Hatalmas hatókörével és jelentős befolyásával nem meglepő, hogy a Krotóni Alkmaión számos vita és beszélgetés középpontjában áll. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Krotóni Alkmaión jelentőségét, és azt, hogy miként alakította világunkat oly módon, ahogy azt talán nem is sejtjük. Gazdag történetétől a jövőbeli vonatkozásaiig nem kétséges, hogy a Krotóni Alkmaión továbbra is sokak érdeklődésére tart számot a közeljövőben.
Krotóni Alkmaión | |
![]() | |
Született | nem ismert Crotone |
Elhunyt | nem ismert Crotone |
Foglalkozása |
|
Krotóni Alkmaión (ógörögül: Ἀλκμαίων, latinul: Alcmaeon) Peirithosz fia, Püthagorasz tanítványa. Híres hellén orvos, természettudós és filozófus. Foglalkozott meteorológiával és asztrológiával is. Az életét Kr. e. 520 körülre teszik.
Munkái – néhány töredéket leszámítva – elvesztek. Szerinte a négy elem (meleg, hideg, nedvesség és szárazság) egyensúlya alapja az egészségnek, valamelyiknek túlsúlya pedig a betegség előidézője. A lelket halhatatlannak gondolta. Favorinus szerint ő állította össze az első természetfilozófiai értekezést.
Állítólag ő végzett először viviszekciót (élveboncolás) állatokon, és ő fedezte fel az Eustach-féle kürtöt és a látóideget. Felismerte, hogy a kecske látóidege az agyba vezet, ebből azt a következtetést vonta le, hogy általában az érzékelés központja az agy. A gondolkodás központjaként is az agyat jelölte meg.