Keleti filozófia

Ma egy olyan témával találkozunk, amely az elmúlt hetekben egyre nagyobb érdeklődést váltott ki: Keleti filozófia. Ez a személy/téma/dátum felkeltette a közvélemény figyelmét, és heves vitát váltott ki a társadalomban. Éppen ezért ebben a cikkben arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Keleti filozófia-hez kapcsolódó alapvető szempontokat, részletes elemzést nyújtva annak következményeiről és következményeiről. Ezen a vonalon megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyekből a Keleti filozófia megközelíthető, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a kérdésről. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon aktuális téma, amely megérdemli, hogy mélyen és szigorúan foglalkozzunk, és a következő sorokban éppen ezt kívánjuk elérni.

A keleti filozófia egy gyűjtőfogalom, az Ázsiában honos kultúrkörök ezernyi filozófiai irányzatát foglalja össze. Legfőbb alkotói:

Néha ide sorolják az arab filozófiát is, habár ez néhol nagyfokú hasonlóságot, esetenként azonosságot mutat a nyugati filozófiával.

Kialakulásában döntő jelentőségűek voltak az ókori Keleten jelenlévő vallások, mint például a brahmanizmus, az ókori egyiptomi vallás, vagy a taoizmus.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eastern philosophy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!