Az alábbiakban bemutatott cikkben a Portál:Filozófia relevanciáját elemezzük a jelenlegi kontextusban. A Portál:Filozófia különböző területeken tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt, legyen szó történelemről, tudományról, technológiáról vagy művészetről. Az idő múlásával a Portál:Filozófia döntő szerepet játszott a társadalom fejlődésében, jelentősen befolyásolva az emberek interakcióját, gondolkodását és cselekvését. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy foglalkozzunk a Portál:Filozófia fontosságával a különböző területeken, a mindennapi életre gyakorolt hatásával és a jelenkori világban betöltött relevanciájával.
Filozófiaportál
Diskurzus-Elmélkedés szóban
Üdvözlünk a Filozófiaportálon!
A filozófia a metafizika, az esztétika, az episztemológia és logika, a jogelmélet és politológia, az etika, valamint a teológia terén érvényesülő törvényszerűségek tudománya. A filozófia tárgya ezért lehet a világmindenség természete, a szépség mibenléte, a tudás és a megismerés lehetősége, a jogi-politikai normák természete, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta, az istenség és a transzcendencia léte. Részterülete a bölcsészettudományoknak. A filozófia szó a görögphiloszophiából ered, melynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”. A szophia, amit általánosságban „bölcsesség”-nek fordítunk, szélesebb jelentést hordoz, magába foglalja mesterségbeli tudást, ügyességet is, amit ma praktikus tudásnak mondanánk (Homérosznál például az ügyes ács tudása minősül szophiának); ugyanez figyelhető meg a hasonló jelentéstartománnyal bíró latinars – „művészet, tehetség”, de „tudás”, sőt „mesterség” is – esetében.
Sokak véleménye szerint a filozófus feladata az, hogy kutatásait objektíven, elvetve bármely elfogultságot a tárgyalandó problémával kapcsolatban, az ész természetes fényében végezze – a jó példa erre a szókratészielenkhosz, mely nem egy határozott álláspont kifejtése, hanem a beszélgetőpartnerek álláspontjának megvizsgálása, melynek során azok hiányosságaira, esetenként a problémák megoldhatatlanságaira mutatunk rá. Mások – így pl. Hegel – szerint az abszolút elfogulatlanság követelménye teljesíthetetlen, bizonyos problémák ún. megoldhatatlansága pedig viszonylagos.
Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) – A két filozófus gondolkodása közötti ellentétet mutatja: Platón felmutat az ideák égi birodalma felé, Arisztotelész ellenben lefele mutat a földi létezőket hangsúlyozva
Arisztotelész, (ógörögül: Aριστοτέλης, latinosan: Aristoteles); (i. e. 384 – i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.
Művei részint párbeszédek (dialógusok), részint értekező előadásúak; az előbbiekből alig maradt ránk valami. A munkák meglevő gyűjteménye bizonyára Andronikosz kiadásán alapszik. Arisztotelésznek számos műve elveszett, amint két ránk maradt jegyzékből kitűnik. Az egyik, melynek szerzője egy Ptolemaiosz nevű peripatetikus, ezerre teszi Arisztotelész könyveinek számát.
