Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a 1990-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj témát, amely probléma ma már sok ember figyelmét felkeltette. A 1990-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj számos vita és tanulmány tárgya volt az elmúlt években, és jelentősége és hatása a társadalom különböző aspektusaira nem maradt észrevétlen. A 1990-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj eredetétől a jövőbeli vonatkozásaiig általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely minden típusú embert érint, kortól, nemtől vagy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Ebben a cikkben áttekintjük a 1990-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj-hez kapcsolódó különféle szempontokat, kitérve annak számos aspektusára, valamint arra, hogy hogyan fejlődött az idők során.
![]() | |
Az évad 3. versenye a 16-ból az 1990-es Formula–1 világbajnokságon. | |
![]() | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1990. május 13. |
Hivatalos elnevezés | X Gran Premio di San Marino |
Helyszín | Autodromo Enzo e Dino Ferrari, Imola, Olaszország |
Versenypálya | 5,040 km |
Táv | 307,440 km |
Körök | 61 |
Időjárás | felhős, száraz |
Pole-pozíció | |
Versenyző | ![]() (McLaren-Honda) |
Idő | 1:23.220 |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | ![]() (Benetton-Ford) |
Idő | 1:27.156 (60. a(z) 61-ből) |
Dobogó | |
Első | ![]() (Williams-Renault) |
Második | ![]() (McLaren-Honda) |
Harmadik | ![]() (Benetton-Ford) |
A San Marinó-i nagydíj volt az 1990-es Formula–1 világbajnokság harmadik futama.
San Marinóban a brazíliai időmérőhöz hasonló eredmény született: Senna indult Berger, Patrese és Boutsen előtt.
Bár Senna megtartotta a rajtnál a vezetést, néhány kör után egy kő került a kerekébe, emiatt kicsúszott a kavicságyba és kiesett. Boutsen, miután a rajtnál megelőzte Patresét, a 2. körben Bergert is lekörözte. Miután Senna kiesett, a belga vette át a vezetést, de motorja elfüstölt a 18. körben. Az élre Berger került, de Mansell elkezdte támadni a vezető helyért. A brit megpróbálta megelőzni Bergert, de megpördült. Ferrarija nem ütközött neki semminek, így Mansell nem veszített pozíciót sem, de hamarosan motorhiba miatt kiesett. A boxkiállások második hullámánál Nannini Prost elé került. Patrese utolérte Bergert, és az 51. körben megelőzte. Az olasz megtartotta vezető helyét, és győzött Berger, Nannini és Prost előtt.
Vezető helyen:
Riccardo Patrese 3. győzelme, Ayrton Senna 44. (R) pole-pozíciója, Alessandro Nannini 2. leggyorsabb köre.
David Brabham első versenye.
Előző nagydíj: 1990-es Formula–1 brazil nagydíj |
FIA 1990-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1990-es Formula–1 monacói nagydíj |
Előző nagydíj: 1989-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj |
Formula–1 San Marinó-i nagydíj | Következő nagydíj: 1991-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj |