Sextus Julius Africanus
A mai világban a Sextus Julius Africanus továbbra is releváns téma, amely érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Sextus Julius Africanus alapvető szerepet kapott az emberek mindennapi életében. A gazdaságra gyakorolt hatásától az interperszonális kapcsolatokra gyakorolt hatásáig a Sextus Julius Africanus különböző területeken visszatérő beszédtémává vált. A történelem során a Sextus Julius Africanus fejlődött, és alkalmazkodott a politikai, társadalmi és kulturális változásokhoz, sokféle nézőpontot és véleményt generálva ezzel kapcsolatban. Ebben a cikkben a Sextus Julius Africanus-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| Sextus Julius Africanus | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 160 körül Jeruzsálem |
| Elhunyt | 240 körül (kb. 80 évesen) Jeruzsálem |
| Ismeretes mint | történetíró |
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | Pentabiblon cronologikon Kestoi |
Latinosan Sextus Julius Africanus (ógörögül: Σέξτος Ιούλιος Αφρικανός), általánosan elterjedt nevén Julius Africanus (160 körül – 240 körül) görög egyháztörténet író.
Élete és művei
A palesztinai Emausból vagy Lybiából származott, és presbiterként működött Alexandriában. Kronológiai műve, a Pentabiblon cronologikon a világ teremtésétől (számításai szerint Kr. e. 5500-tól) Kr. u. 221-ig terjed. Maga a mű elveszett, de értékes része, az olümpiai győztesek listája fennmaradt Kaiszareiai Euszebiosz közlésében.[1]
Julius Africanus írt egy enciklopédikus munkát is 24 könyvben Kestoi („Övek”) címen. A mű – Julius Africanus szerint akárcsak egy öv – a legkülönfélébb tárgyakat fogta át, de ebből is csak kivonatok maradtak fenn (természetről, földművelésről, orvosláról, hadtudományról). Ismeretes emellett még két levele: az egyik Órigenészhez van intézve a bibliai Dániel könyvében lévő Zsuzsanna-történetről, a másik Athéni Ariszteidészhez Krisztus leszármazásáról.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b Pecz, Africanus (2)
Magyarul
- Julius Africanus töredékeinek nincs külön magyar nyelvű kiadása.
Források
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
