A modern világban a Rufusz Ephesziosz nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. A Rufusz Ephesziosz eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Relevanciája túlmutat a határokon és a kultúrákon, hiszen hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rufusz Ephesziosz-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a mai fejlődéséig. Szigorú és részletes elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Rufusz Ephesziosz jelentőségét a mai társadalomban és a jövőbeni vetületét.
Rufusz Ephesziosz | |
Született | 1. század Epheszosz |
Elhunyt | 2. század |
Foglalkozása | orvos-író |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rufusz Ephesziosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rufusz Ephesziosz (1. század vége – 2. század eleje) görög orvos.
Az eklektikus iskola egyik legkiválóbb képviselője volt, Alexandriában élt. Igen járatos volt kora orvosi irodalmában, s maga is számos művet írt világos, egyszerű attikai görög nyelvjárásban. A műveket sok századon át nagy becsben tartották, mára azonban jó részük elveszett, csupán néhány maradt fenn töredékesen a bizánci kor orvosainak gyűjteményes munkáiban. Foglalkozott bonctannal, de nem embereket, hanem majmokat boncolt, s e vizsgálatai alapján egy négy könyvből álló, fennmaradt munkát írt Peri onomaszión tón tou anthropoú morión címen. Ő volt az első, aki a látóidegek kereszteződését, valamint a szemlencse tokját leírta. Jeleskedett a belgyógyászatban és a sebészetben is. Galénosz igen dicsérte, Oribasziosz pedig kora egyik legkiemelkedőbb orvosának tartotta. A lázról azt tanította, hogy nem kell mindig csillapítani, épp ellenkezőleg, sokszor ki kellene váltani a gyógyulás érdekében. Fontosnak tartotta a rendszeres testgyakorlást; a leányoknak és asszonyoknak az ének és a tánc rendszeres művelését ajánlotta.
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.