Ez a cikk a Mikhaél Glükasz kérdésével foglalkozik, amely jelentős jelentőségűvé vált a társadalom különböző területein. A Mikhaél Glükasz az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésének témájává vált, a tanulás és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatása és jelentősége miatt. Az elmúlt évtizedekben a Mikhaél Glükasz kutatások, viták és elmélkedések tárgya volt, amelyek lehetővé tették jelentőségének jobb megértését és értékelését. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljon a Mikhaél Glükasz-ről, amely az üggyel kapcsolatos különböző szempontokat, megközelítéseket és véleményeket tárgyalja.
Mikhaél Glükasz | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1125 körül Korfu |
Elhunyt | 1204 körül Konstantinápoly |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | görög |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Kutatási terület | egyetemes történelem |
Jelentős munkái | Krónika |
Mikhaél Glükasz (Μιχαήλ Γλυκάς, Mihaíl Glikász, latinul: Michael Glyca), (Korfu, 1125 körül – Konstantinápoly, 1204 körül) középkori bizánci történetíró.
Krónikája tulajdonképpen az ifjúságnak készített, és saját fiának ajánlott egyfajta történelmi összefoglalás. Anyagát Glükasz korábbi munkákból kompilálta, és sok természetrajzi, teológiai fejtegetéssel gazdagította. Ennek egyik következménye, hogy a teremtés története a műnek több mint negyedrészét foglalja el. Jellemző a műre az oktató hangvétel, az erkölcsi tanúságok kiemelése, és az antik Phüsziologoszból merített természeti különlegességek beiktatása.
Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Glükaszról:[1]
MICHAEL GLYCAS, kinek ideje bizonytalan. Némellyek a’ XII-dik századra, mások a’ XIV-dikre teszik. Az utolsó értelem noha hihetőbbː mindazáltal, minthogy az Annalissa 1118-dik esztendőnn végződik, lehet itt említeni. |