Rősler Endre

A mai világban a Rősler Endre nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A Rősler Endre megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva. Hatása számos területre kiterjedt, a politikától és a társadalomtól a populáris kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben a Rősler Endre-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak időbeli alakulását, a jelen világra gyakorolt ​​hatásait és a jövőbeli kilátásokat. A Rősler Endre továbbra is folyamatosan fejlődő téma, és hatása soha nem szűnik meg meglepni azokat, akik elmélyülnek a komplexitásában.

Rősler Endre
SzületettRősler Endre Flórián József
1904. november 27.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1963. december 12. (59 évesen)[2]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSennyei Vera (h. 1940–1947)[5]
Morgányi Jozefin (h. 1951–1963)
SzüleiRősler Nándor
Schvachulay Amália
Foglalkozása
  • operaénekes
  • hangversenyénekes
  • énektanár
IskoláiBudai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (–1922)
Kitüntetései
Halál okaszívinfarktus[6]
SírhelyeFiumei úti sírkert (47. parcella, 9. sor, 21. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rősler Endre témájú médiaállományokat.
Rősler Endre sírja Budapesten. Kerepesi temető: 47-9-21. Berán Lajos alkotása

Rősler Endre[7] Flórián József (gyakran tévesen Rösler, külföldön Andreas Rösler; kiejtés: ) (Budapest, 1904. november 27. – Budapest, 1963. december 13.[8][9]) Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor), érdemes és kiváló művész.

Életpályája

Rősler Endre Budapest lágymányosi részén született Rősler Nándor bankigazgató és Schvachulay Amália gyermekeként.[10] Bár nemesi–nagypolgári szülei nem voltak muzikálisak, ő és bátyja játszottak hangszeren (Endre hegedült) és énekeltek. Első zenei képzését egy távoli rokontól kapta. Az operához a vele egyidős Nádasdy Kálmánnal való barátsága révén került közel. Az 1922-ben letett érettségi után joghallgató és belügyminisztériumi tisztviselő lett egy évre, közben komolyabb énektanulmányokat kezdett baritonként dr. László Gézánál. Négy év után már tenor hanggal vált meg első mesterétől. A Sándor Erzsi–Bosnyák Zoltán-házaspár ajánlására szerződtette ösztöndíjasnak az Operaház 1926. október 1-jén. További tanulmányok céljából Milánóba utazott Giuseppe De Lucához, ahonnan 1927 márciusában tért vissza bátyja halála miatt.

Operai debütálására 1927. május 18-án került sor Alfred Germont-ként Verdi La Traviatájában. Második évadában már a társulat rendes tagja volt. Rövid időn belül számtalan lírai tenor szerepet énekelt el, de 1931-ben diftéria és szövődményei miatt hónapokra távol maradt a színpadtól. Felépülése után visszatért Milánóba, hogy Edoardo Garbinnál tanuljon. 1932-ben énekel először súlyosabb tenorszerepet: Florestant a Fidelióban.

Az 1930-as években pályája csúcsán volt. Sorra vette át a visszavonuló Székelyhidy Ferenc szerepeit. Első dalestjét 1928-ban adta; 1930-tól a budapesti, majd a nemzetközi hangversenyélet sokat foglalkoztatott oratóriuménekese. A műfaj több mint ötven darabját énekelte három évtized alatt. Bach passióinak Evangélistáitól Szabó Ferenc Feltámadott a tengeréig. Palló Imrével énekelte a szólókat 1936. november 10-én a Cantata Profana magyarországi bemutatóján. A Psalmus Hungaricus Zsoltárénekesét közel hetvenszer szólaltatta meg élete során, többször szcenírozva is. 1934-ben háromszor Arturo Toscanini vezényletével énekelte. Kodálynak kedvenc tenoristája volt a Székely fonó ősbemutatójától, amikor a legényt énekelte.

1935-ben több ízben énekelte a Salzburgi Ünnepi Játékokon a Fidelio Florestanját, ami valamennyire már meghaladta képességeit, de a vezénylő Toscanini maximálisan elégedett volt vele.

Bécsben a ’40-es évekig rendszeresen visszajáró koncerténekes volt. A Psalmus szólistájaként eljutott Athéntól Boroszlóig.

Az 1950-es években lemondott operaházi főszerepeiről (és kiemelt fizetéséről); több kisebb buffó és karaktertenor alakot vett fel repertoárjára. 1953-tól tanított a Zeneakadémián, zsűrizett énekversenyen.

Első felesége Sennyei Vera színésznő, a második Morgányi Jozefin, az Operaház balettkarának tagja volt. Halálát két, néhány napon belül bekövetkező szívinfarktus okozta. Utoljára nyolc nappal a végzetes esemény előtt lépett fel. Berán József által alkotott sírja a Fiumei úti sírkertben található.

Elsősorban Mozart operáiban nyújtott kimagasló alakításokat.

Tárnokon, ahol nyaralója volt, utcát neveztek el róla.

Szerepei

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  4. ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári házassági akv. 310/1940. folyószáma alatt, 2019. október 2.
  6. ↑ https://mek.oszk.hu/06600/06686/html/
  7. ↑
    • „ A csaknem húsz éve halott tenorista neve! Német szónak fogják föl sok helyütt, rövid ö-vel írják, lemezek borítóján, rádióműsorokban, még az Operaház plakátjain is („Tóth Aladár” – „Rösler” bérlet.) Holott – magyar családnévről van szó. Az énekes is, édesapja is hosszú ő-vel írta: Rősler. Családjuk címerében is így szerepel, sokszor láttam ezt Rősler Endre szobájának falán. A lakás ajtaján, a névtáblán is ez van: Rősler. Azonkívül, pár soros üzenettel a hátlapján, névjegyet is kaptam tőle, ott szintén ez olvasható, nyomtatva: Rősler Endre. Ő csak tudta, hogyan kell írni! De nálunk mások mindig mindent jobban tudnak. Rősler Endre (hosszú ő-vel!) ” (Dalos László: Lánc-lánc. Film Színház Muzsika, 1983. szeptember 17. (27. évfolyam, 38. szám), 10. o.)
    • „ becsöngetek Rősler Endre, a kiváló tenorista ajtaján (ahol a fényes réztábla is igazolta: operaénekesünk családnevét hosszú ő betűvel írják)” (Dalos László írása. Lyukasóra, 2002. (11. évfolyam), 2. szám (február))
  8. ↑ Rősler Endre halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1878/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 2.)
  9. ↑ Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2019. október 2.)
  10. ↑ Rősler Nándor és Schvachulay Amália házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 668/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)

Források