Jelenleg a Három a kislány különböző területeken nagyon fontos témává vált. Legyen szó társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális szféráról, a Három a kislány minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. Ez a jelenség nagy érdeklődést váltott ki a társadalomra gyakorolt hatása és a mai relevanciája miatt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Három a kislány-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Három a kislány eredetétől jelenlegi fejlődéséig vitákat és vitákat váltott ki, amelyek folyamatosan növekednek. Ezzel az elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Három a kislány jelentőségét és társadalmunkra gyakorolt következményeit.
Három a kislány (Das Dreimäderlhaus) | |
daljáték | |
![]() | |
Eredeti nyelv | német |
Alapmű | Rudolf Hans Bartsch Schwammerl című novellája |
Zene | Berté Henrik Franz Schubert műveinek felhasználásával |
Librettó | Alfred Maria Willner Heinz Reichert |
Felvonások száma |
|
Fordító | Harsányi Zsolt (Innocent Vincze Ernő) |
Főbb bemutatók | 1916. január 15., Bécs, Raimundtheater 1916 – Berlin 1916. április 23., Vígszínház 1921 – Párizs 1951. december 1., Erkel Színház |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Három a kislány témájú médiaállományokat. |
A Három a kislány (németül Das Dreimäderlhaus) romantikus daljáték három felvonásban, négy képben. Zenéjét Berté Henrik állította össze Franz Schubert műveiből, szövegét Alfred Maria Willner és Heinz Reichert írta. Ősbemutatója 1916. január 15-én volt a bécsi Raimundtheaterben. Három hónap múlva (április 19.) volt a 100., december 13-án a 300. előadás. Magyarországon a budapesti Vígszínház mutatta be 1916. április 23-án, Schubert szerepében a kölcsönzött Környei Bélával, az első rendezés 151 előadást ért meg, 1922-ben felújították.
Berté Henrik (1857–1924), a magyarországi születésű bécsi operettkomponista az 1911-ben megkapott librettóból előbb önálló művet komponált, de nem talált olyan színházat, amelyik ebben a formában bemutatta volna, ezért úgy döntött, hogy Schubert dalaiból és hangszeres műveiből állítja össze a (második) Három a kislány zenéjét. A halhatatlan dallamok összeszövése, rendkívül ügyes színpadi felhasználása avatott kezű, jó muzsikusra vall. A darab sikerén felbuzdulva 1917-ben újabb Schubert-feldolgozást készített Tavasz és szerelem (Lenz und Liebe) címmel, de ezzel – mint a „folytatásos” művekkel lenni szokott – nem volt sikere.
Schubert profilja mögött a régi Bécs elevenedik meg, a boldog város, melynek hajdanán Haydn, Mozart, Beethoven, most pedig Schubert muzsikál. Kissé felszínes a librettó – nem mélyebb és nem is akar mélyebb lenni, mint egy operett-történet –, nem elemzi a polgárváros viszonyait, társadalmát, szellemi mozgalmait; beéri egy egyszerű igazság hangoztatásával: Tschölléknek, a Médiknek, Hédiknek, Édiknek, Bindereknek, Brunédereknek megadatott a polgári boldogság, Schubertnak pedig mindebből semmi sem jutott.
2 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott, 4 kürt, 2 trombita, 3 harsona, ütősök (két játékos), 1 hárfa, vonósok