Dél-Ázsia

Napjainkban a Dél-Ázsia olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A Dél-Ázsia hosszú ideje vita és kutatás tárgya, felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és általában az emberek érdeklődését. Ennek a cikknek az a célja, hogy elmélyedjen a Dél-Ázsia különböző aspektusaiban, és elemezze a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Kimerítő elemzéssel igyekszünk részletes és naprakész információkat nyújtani az olvasónak a Dél-Ázsia-ről, hogy elősegítsük e jelenség teljesebb és gazdagabb megértését.

Dél-Ázsia közös meghatározása[1][2][3][4][5][6][7][8]

Fogalom és használat

Dél-Ázsia a következő országokból és területekből tevődik össze Ázsia részegységévé, ezek az államok aktív tagjai a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködésért Egyesületnek (South Asian Association for Regional Cooperation) a Brit Indiai-óceáni Terület kivételével.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Afganisztánt is a dél-ázsiai régióba sorolja.

Esetlegesen (néhány kulturális adottságon alapuló feltevés szerint) hozzáértendő:

Az Indiai szubkontinens elnevezés megfelelően jellemzi a geofizikailag elválasztott, az Indiai-pajzson elhelyezkedő területet, melyet északról az Eurázsiai-pajzs határol. Geopolitikai szempontból Dél-Ázsia nem csak az Indiai-szubkontinenst foglalja magába, hiszen az ezen kívül néhány, az Eurázsiai-pajzson elhelyezkedő területet is Dél-Ázsia kategóriájába soroljuk. Példának okáért Afganisztán néha szociopolitikai és etnikai okokból fakadóan ehhez a régióhoz sorolandó, míg az Indus nyomvonalától nyugatra eső pakisztáni területeket gyakran történelmi kapcsolatokból kifolyólag Közép-Ázsia egy részeként tekintendő. Pakisztán területének nagy százaléka nem az Indiai-pajzson található, hanem az Iráni-felföld peremén. A Hindukus hegység esetében az Iráni-felföldtől délkeletre eső területek már Dél-Ázsiához tartoznak.

Népességföldrajza és történelme

Az e területen élő emberek számos olyan tulajdonságot hordoznak, melyekkel antropológiailag élesen elhatárolhatók az Ázsia nagy részére jellemző embertípustól; a domináns embertípus és kultúra indo-árja illetve ravida részekre osztható, melyekre nagy hatással voltak az Iráni-felföldről és a Kaukázusból érkező kultúrák. Perzsa, arab és török kulturális hagyományok szintén éreztették hatásukat a dél-ázsiai iszlám közösség kultúrájában, de így is a Közel-Keleten bevett szokásoktól lényegesen eltérő iszlám kultúrát tudtak meghonosítani a környék muszlim lakói.

Főbb adatok

Ázsia egyéb részegységei

Jegyzetek

  1. Arthur Berriedale Keith, A Constitutional History of India: 1600-1935, pages 440-444, Methuen & Co, 1936
  2. N.D. Arora, Political Science for Civil Services Main Examination, page 42:1, Tata McGraw-Hill Education, 2010, 9780070090941
  3. "Indian subcontinent". New Oxford Dictionary of English (ISBN 0-19-860441-6) New York: Oxford University Press, 2001; p. 929: "the part of Asia south of the Himalayas which forms a peninsula extending into the Indian Ocean, between the Arabian Sea and the Bay of Bengal
  4. John McLeod, The history of India, page 1, Greenwood Publishing Group, 2002, ISBN 0-313-31459-4
  5. Stephen Adolphe Wurm, Peter Mühlhäusler & Darrell T. Tryon, Atlas of languages of intercultural communication in the Pacific, Asia, and the Americas, pages 787, International Council for Philosophy and Humanistic Studies, Published by Walter de Gruyter, 1996, ISBN 3-11-013417-9
  6. "Indian subcontinent" > Geology and Geography.
  7. The Columbia Electronic Encyclopedia, 6th ed. Columbia University Press, 2003: "region, S central Asia, comprising the countries of Pakistan, India, and Bangladesh and the Himalayan states of Nepal, and Bhutan. Sri Lanka, an island off the southeastern tip of the Indian peninsula, is often considered a part of the subcontinent."
  8. Haggett, Peter. Encyclopedia of World Geography (Vol. 1). Marshall Cavendish, 2710. o. (2001). ISBN 0-7614-7289-4 
  9. Field Listing :: Area. CIA. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
  10. Country Comparison :: Population. CIA, 2012. július 1. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 2.)
  11. World Economic Outlook (April 2017) – Nominal GDP. IMF . (Hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
  12. World Economic Outlook (April 2017) – Nominal GDP per capita. IMF . (Hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
  13. | Human Development Reports. hdr.undp.org . (Hozzáférés: 2017. augusztus 26.)

További információk