Kabul

Ebben a cikkben elmélyülünk a Kabul témájában, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai jelentőségét. A Kabul évek óta tanulmányozás és vita tárgya, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a kultúrától a politikáig és a technológiáig. Ezeken az oldalakon közelebbről megvizsgáljuk a Kabul különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezenkívül megvizsgáljuk a mai világunk alakításában betöltött szerepét, és azt, hogy milyen hatással lehet a jövőre. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Kabul-en keresztül, és fedezzen fel mindent, amit erről a témáról tudni lehet.

Kabul (کابل)
Kabul látképe
Kabul látképe
Kabul zászlaja
Kabul zászlaja
Közigazgatás
Ország Afganisztán
TartományKabul
Kerületei18
Alapítás éve1200
PolgármesterRohullah Aman
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség4 273 156 fő (2020)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1791 m
Terület275 km²
– elővárosokkal425 km²
IdőzónaAST (UTC+4:30)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 34° 31′ 58″, k. h. 69° 09′ 57″34.532778°N 69.165833°EKoordináták: é. sz. 34° 31′ 58″, k. h. 69° 09′ 57″34.532778°N 69.165833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabul témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található. Gazdasági és kulturális centrum 1800 méter magasságban a tenger szintje felett, egy szűk völgyben, beékelődve a Hindukus hegyei és a Kabul folyó közé.

Egykor varázslatos kisváros volt, kertekkel, fákkal, furcsa bazárokkal, valamint csodálatos mecsetekkel és palotákkal; ma egy túlzsúfolt, poros nagyváros, ahol az utcák többnyire burkolatlanok, és ahol nagyon sokan élnek vezetékes víz, áram és szennyvízhálózat nélkül.[2]

Földrajz

Éghajlat

Kabulra a félszáraz sztyepp klíma jellemző. Csapadék leginkább télen és a tavaszi hónapokban, eső formájában fordul elő, hóesés nem jellemző. A hőmérséklet viszonylag hűvös, nyáron nagyon alacsony páratartalom. A tél hideg, a januárban a napi átlaghőmérséklet −2,3 °C körüli. Az éves átlaghőmérséklet 12,1 °C.

Kabul éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)18,818,426,728,733,536,837,737,335,131,624,420,437,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,55,512,519,224,430,232,132,028,522,415,08,319,6
Átlaghőmérséklet (°C)−2,3−0,76,312,817,322,825,024,119,713,15,90,612,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−7,1−5,70,76,08,812,415,314,39,43,9−1,2−4,74,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−25,5−24,8−12,6−2,10,43,17,56,01,0−0,3−9,4−18,4−25,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)3460687223162231821310
Havi napsütéses órák száma1771782042323103533563393032822532823269
Forrás: Hong Kong Observatory


Történelem

Kabul ősi fellegvára Bala Hissar a középkorban
Bala Hissar napjainkban

Kabul városát időszámításunk előtt 2000-1500 között alapították. Első említését az óindiai szent könyvben (Rigvéda) találjuk, ahol még Kubhnak hívták. Sok birodalom harcolt ezért a stratégiai, hadászati területért a déli és a közép-ázsiai kereskedelmi útvonalak mentén.

1504-ben Bábur foglalta el a várost, majd használta főhadiszállásaként 1526-ig, mielőtt meghódította volna Indiát. 1776-ban Timur Shah Durrani tette a modern Afganisztán fővárosává.

A 19. század elején a britek foglalták el a várost.

1979-ben a szovjetek szállták meg az ország többi részével együtt, de az 1988-as genfi egyezmény aláírása után távoztak. Az 1990-es években a polgárháború megsemmisítette a város nagy részét, és sok áldozatot követelt.

A 21. században a várost 2001-től 2021-ig a NATO-erők koalíciója vonta ellenőrzése alá, majd a 2021 augusztusi csapatkivonások után az afganisztáni tálib fegyveres erők vették át a hatalmat.

Demográfia

Kabul lakosságát 2020-ban 4,6 millióra becsülték,[3] de a népesség régóta ingadozik a folyamatos háborúk miatt.

A pastu és tádzsik etnikumok alkotják a lakosság többségét a városban,[4][5] de jelentős népessége van a hazara, üzbég, türkmén, tatár és más etnikumoknak is. A népesség túlsúlyban dari nyelvű.

A város lakosságának mintegy kétharmada követi a szunnita iszlámot, míg egyharmada síita. A népesség 2%-a szikhizmus és a hinduizmus követője, valamint van egy kevés keresztény is.

Gazdaság

Kabul fő termékei a szőnyegek, bőr- és juhbőrből készült termékek, bútorok és a ruházat. Jelentősebb még az élelmiszeripar.

A város legnagyobb ipari központja a 9. kerületben található, a Kabul folyó északi partján és a repülőtér közelében.[6]

Tálib fegyveres a kabuli repülőtér bejárata mellett (2021. aug.)
(videó)

Kultúra, oktatás

Média

Kabulban az alábbi televíziótársaságok működnek:

  • Aina TV
  • Ariana TV
  • Lamar TV
  • Shamshad TV
  • Tolo TV
  • Afghanistan National TV

Kulturális élet

Oktatás, oktatási intézmények

Közlekedés

Kabul 2013-ban

Kabul Afganisztán legjelentősebb közlekedési csomópontja, több főútvonal is innen érkezik. Itt található a Kabuli nemzetközi repülőtér.

Kabul egy hosszú, kör alakú autópályán keresztül kapcsolódik össze Ghazni, Kandahár, Herát és Mazar-e Sharif városával. Így érhető el keleti és délkeleti irányban Pakisztán, észak felé pedig Tádzsikisztán is.

Testvértelepülések

Galéria

Jegyzetek

  1. https://nsia.gov.af:8080/wp-content/uploads/2019/06/%D8%A8%D8%B1-%D8%A2%D9%88%D8%B1%D8%AF-%D9%86%D9%81%D9%88%D8%B3-%D9%86%D9%87%D8%A7%DB%8C%DB%8C-%D8%B3%D8%A7%D9%84-98.pdf
  2. Gopalakrishnan, Raju. „Once called paradise, now Kabul struggles to cope”, Reuters, 2007. április 16. (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.) (angol nyelvű) 
  3. National Statistic and Information Authority (NSIA). April 2021.
  4. https://www.refworld.org/pdfid/4f1029c92.pdf
  5. Kabul. Online Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  6. COMMUNITY SCORECARD OF KABUL MUNICIPALITY 2016. iwaweb.org . . (Hozzáférés: 2021. augusztus 20.)
Commons:Category:Kabul
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabul témájú médiaállományokat.