A mai világban a Afrika olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Legyen szó tudományos, társadalmi, politikai vagy kulturális szféráról, a Afrika érdekesség és állandó vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Afrika új dimenziókat és kihívásokat öltött, és emberek millióinak életére van hatással szerte a világon. Ebben a cikkben a Afrika-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elemezzük jelentőségét a jelenlegi kontextusban, és reflektálunk a jövőjére.
Afrika | |
Népességi adatok | |
Népesség | 1 460 481 772 fő[1] fő |
Népsűrűség | 49[1] fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 29 648 481 km2[1] 30 300 000 km2[2][3] 30 365 000[4] km² |
Országok | 54 (lásd itt) |
Függő területek | 6 |
Földtörténeti adatok | |
Kor | 140–0 Ma |
Idő | kora kréta – holocén |
Afrika a kb. 30 millió négyzetkilométernyi területével a Föld második legnagyobb kontinense a gyakori 7 kontinens szerinti felosztásban, más felosztásban a harmadik.[1] a szárazföldi területek 20%-át fedi le.[5]
1,46 milliárd fős népességével (2023) a második legnépesebb kontinens, és a világ népességének közel 18%-át adja.[1]
Politikailag ötvennégy szuverén állam, két nem elismert, de facto állam (Szomáliföld, Puntföld) és egy bizonytalan státuszú terület alkotja (Nyugat-Szahara).
Kulturális életével; gazdasági, politikai és társadalmi problémáinak tanulmányozásával az afrikanisztika foglalkozik.
Afrikát kelet-nyugati irányban átszeli az Egyenlítő, észak-déli irányban a 0°-os kezdő hosszúságú kör. Az egyetlen kontinens, amely az északi és déli, keleti és nyugati félgömbön egyaránt elhelyezkedik.
A hatalmas földrészt Európától a mindössze 14 km széles Gibraltári-szoros, továbbá a Földközi-tenger, Ázsiától a Szuezi-csatorna, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl választja el.
A kontinens nyugati határát az Atlanti-óceán, a keletit az Indiai-óceán jelenti.
Afrika a latin terra africa kifejezésből kapta a nevét, az ókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert, északi partvidékét, ahol hasonló nevű provinciát is alapítottak. Feltehetőleg a latin africa („napfényes”) vagy a görög a phriké („nem hideg”) szóból ered. A Szuda-lexikon további lehetséges etimológiát is kínál, itt ugyanis a tengerjáró karthágóiak (aphroi) legendás királya Aphrosz, az egyik halkentaur, Libüa apja. Lehetséges azonban, hogy ez a késői irodalmi mű már visszafelé gondolkodik, és Aphrosz nevével próbálja megindokolni a már létező Afrika nevet.
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!
Független államok |
---|
Algéria |
Angola |
Benin |
Bissau-Guinea |
Botswana |
Burkina Faso |
Burundi |
Comore-szigetek |
Csád |
Dél-afrikai Köztársaság |
Dél-Szudán |
Dzsibuti |
Egyenlítői-Guinea |
Egyiptom |
Elefántcsontpart |
Eritrea |
Etiópia |
Gabon |
Gambia |
Ghána |
Guinea |
Kamerun |
Kenya |
Kongói Köztársaság |
Kongói Demokratikus Köztársaság |
Közép-afrikai Köztársaság |
Lesotho |
Libéria |
Líbia |
Madagaszkár |
Malawi |
Mali |
Marokkó |
Mauritánia |
Mauritius |
Mozambik |
Namíbia |
Niger |
Nigéria |
Ruanda |
São Tomé és Príncipe |
Seychelle-szigetek |
Sierra Leone |
Szenegál |
Szomália |
Szudán |
Szváziföld |
Tanzánia |
Togo |
Tunézia |
Uganda |
Zambia |
Zimbabwe |
Zöld-foki Köztársaság |
Afrikai területtel is rendelkező európai és ázsiai államok |
Franciaország[7] |
Jemen[8] |
Portugália[9] |
Spanyolország[10] |
Függő területek |
Francia déli és antarktiszi területek[11] |
Mayotte[12] |
Brit Indiai-óceáni terület[13] |
Szent Ilona[14] |
Nem elismert, de facto államok |
Szomáliföld[15] |
Puntföld[15] |
Bizonytalan státuszú területek |
Nyugat-Szahara[16] |
Afrika kontinentális határai általában a self szélével azonosak. Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán aljzata határolja. Csatlakozik még az Antarktiszi-lemezhez délen. A kontinens geológiai értelemben vett északnyugati határa az Atlasz-hegység déli lábainál van. Ez a térség azonban az alpi orogén fázis során teljesen hozzáforrt a lemezhez, ezért a lemezhatár jelenleg a Gibraltári-szoroson halad keresztül. Az Afrika-lemezhez tartozik az Appennini-félsziget, a Kárpát-medence északnyugati része és az Adriai-tengert keletről határoló Dinári-hegység keleti fele. Északkeleten az Arab-félsziget még félig-meddig az Afrika-lemezhez tartozik. Bár már megkezdte a leszakadást, a Vörös-tenger közepén kialakulóban van az óceáni árok és maga az Arábiai-lemez létrejött. Afrikához az összefüggő szárazföldön kívül csak Madagaszkár és a Kanári-szigetek tartozik.
Afrika a geológiailag nem túl távoli időben – nagyjából húszmillió éven belül – két további részre szakad majd a Kelet-afrikai árok mentén. A földrész a Pangea feldarabolódása idején alakult ki a mai formájában, de magába foglalja az őskratonok egyikét is, így a földtörténet folyamán a kontinens tulajdonképpen mindig is létezett.
A kontinens alapját képező ősföldet a földkéreg megszilárdult darabjai alkotják. Kőzetanyaguk főleg a kristályos gránit. Ez az ősfölddarab feldarabolódott és megsüllyedt. Az óidőben és a középidőben a nagy részét elöntötte a tenger, és belőle 150 millió év alatt vastag, vízszintes üledékrétegek rakódtak le. Pl.: agyag, mészkő, homokkő. A terület (megemelkedése és tenger visszahúzódása után) vízszintes kőzetrétegekből álló táblás vidékké formálódott. Az újidő elején, a harmadidőszakban erőteljes kéregmozgások hatására a kontinens keleti és déli peremvidéke feldarabolódott. A vetődéses árkokban ma mély tavak sorakoznak. A törésvonalak mentén vulkáni tevékenység nyomán megolvadt kőzetanyag ömlött a felszínre, vulkáni hegyeket emelve, takarókat alkotva (pl.: Kilimandzsárócsoport, Teleki-vulkán). Ezek kőzetanyaga a bazalt. A harmadidőszakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gyűrthegysége, az Atlasz, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Ez a hegységrendszer az Afrikából kiinduló, Európán, majd Ázsián át főleg nyugati, keleti irányba húzódó, fiatal hegységekből álló óriási vonulat. A negyedidőszak elejére kialakult a kontinens mai arculata. Ezután csupán keskeny tengerparti síkságok képződtek. A szárazföld felszínét a külső erők munkája tovább alakította. A folyamat napjainkban is tart.
A kontinenst a tengerszint feletti magasság alapján Magas- és Alacsony-Afrikára osztják összesen nyolc, illetve kilenc földrajzi nagytájjal.
Ugyancsak magas táj a kontinens legfiatalabb hegysége,
Földrajza rendkívül változatos, legmagasabb pontja a Kilimandzsáró, melynek magassága 5895 méter, ugyanakkor a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb hazánkénál.
Színes növény- és állatvilágát számos nemzeti parkban védik.
Madagaszkár kivételével Afrika szigetei kis méretűek. Madagaszkár 595 ezer km²-es területével a Föld negyedik legnagyobb szigete, Grönland, Új-Guinea és Borneó után. Az Indiai-óceánban helyezkedik el, a kontinenstől délkeletre, amelytől a 400 km széles Mozambiki-csatorna választja el.[19]
Madagaszkártól keletre található Mauritius és Réunion szigete.
További szigetek: keleten Szokotra, a Guineai-öbölben São Tomé és Príncipe, nyugaton a Kanári-szigetek és a Zöld-foki-szigetek.
Ország | Afrika %-ban |
Területe km2 | |
---|---|---|---|
1 | Algéria | 7,9% | 2 381 741 |
2 | Kongói Demokratikus Köztársaság | 7,7% | 2 344 858 |
3 | Szudán | 6,2% | 1 861 484 |
4 | Líbia | 5,8% | 1 759 540 |
5 | Csád | 4,2% | 1 284 000 |
6 | Niger | 4,2% | 1 267 000 |
7 | Angola | 4,1% | 1 246 700 |
8 | Mali | 4,1% | 1 240 192 |
9 | Dél-afrikai Köztársaság | 4,0% | 1 221 037 |
10 | Etiópia | 3,6% | 1 104 300 |
Ország | Afrika %-ban |
Népesség (2022-ben)[20] |
%-os növekedés | |
---|---|---|---|---|
1 | Nigéria | 15,3% | 223 804 000 | 2,4% |
2 | Etiópia | 8,7% | 126 527 000 | 2,6% |
3 | Egyiptom | 7,7% | 111 942 000 | 1,6% |
4 | Kongói Demokratikus Köztársaság | 7,0% | 102 263 000 | 3,3% |
5 | Tanzánia | 4,6% | 67 438 000 | 3,0% |
6 | Dél-afrikai Köztársaság | 4,1% | 59 414 000 | 0,9% |
7 | Kenya | 3,8% | 55 100 000 | 2,0% |
8 | Uganda | 3,3% | 48,582,000 | 2,8% |
9 | Szudán | 3,3% | 48,109,000 | 2,6% |
10 | Algéria | 3,1% | 45,606,000 | 1,6% |
Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:
Hegység | Legmagasabb csúcs | Magasság | Állam |
Kilimandzsáró | Kibo-hegy | 5895 m | Tanzánia |
Kenya-hegy | Batian | 5199 m | Kenya |
Rwenzori-hegység | Stanley-hegy | 5109 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
Etióp-magasföld | Ras Dashan | 4620 m | Etiópia |
Virunga-hegység | Karisimbi | 4507 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
A fentieken kívül az Atlasz hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.
Medence | Állam | Medencéket elválasztó fennsík neve | Elválasztja |
---|---|---|---|
Csád-medence | Csád | Azande-fennsík | Kongó- és a Csád-medencét |
Kongó-medence | Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Gabon, Egyenlítői-Guinea, Kongói Köztársaság | - | - |
Kalahári-medence | Namíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia, Zimbabwe | Lunda-fennsík | Kalahári- és a Kongó-medencét |
A kontinens 31 %-a[21] lefolyástalan terület, amiről a víz nem jut el az óceánokba.
A kontinens legtöbb folyója a sok csapadékú egyenlítői tájakon ered. A folyók, az óriásfolyamok a lépcsőzetes felszín miatt sok helyen zuhatagosak. Nemcsak a kontinens, hanem a Föld leghosszabb folyama is a Nílus. A Guineai-öbölbe ömlő Niger a kontinens második legbővizűbb folyama. A Zambézi hatalmas zuhataga 122 m magasból dübörögve zúdul le, ez a Viktória-vízesés. Fontos és természetileg is érdekes folyó még az Okavango. Az Egyenlítő mentén elterülő hatalmas medencét a Kongó vízrendszere hálózza be. Vízbőségét tekintve a Földünkön a második. Tölcsértorkolatát az apály-dagály mélyítette ki, amit tengerjárásnak nevezünk.
Folyó | Hossz | Vízgyűjtő terület | Országok |
---|---|---|---|
Nílus | 6685 km | 3 400 000 km² | Egyiptom, Burundi, Ruanda, Tanzánia, Uganda, Szudán, Dél-Szudán |
Kongó | 4700 km | 3 680 000 km² | Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság |
Niger | 4180 km | Guinea, Mali, Niger államok, Benin, Nigéria | |
Zambézi | 2 574 km | 1 390 000 km² | Zambia, Angola, Zimbabwe, Mozambik |
Oranje | 2100 km | 855 000 km² | Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia |
Limpopo | 1 750 km | 415 000 km² | Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zimbabwe, Mozambik |
Okavango | 1600 km | 154 000 km² | Angola, Namíbia, Botswana |
Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. A Kelet-afrikai árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legnagyobb a Tanganyika-tó. A kontinens legnagyobb, a Föld (a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után) harmadik legnagyobb tava a 68 870 km² területű Viktória-tó. Ezt követi a Föld második legmélyebb tava, a Tanganyika-tó (32 893 km²) és a Malawi-tó (29 600 km²).
Terület | Kapcsolódik |
---|---|
Atlasz vidéke | Földközi-tenger |
Nílus | Földközi-tenger |
Nyugati-Atlasz vidék | Atlanti-óceán |
Szenegál – Gambia | Atlanti-óceán |
Észak-Guinea | Atlanti-óceán |
Dél-Guinea | Atlanti-óceán |
Niger | Atlanti-óceán |
Kuanza-Kunene | Atlanti-óceán |
Zaire | Atlanti-óceán |
Oranje | Atlanti-óceán |
Nyugat-Fokföld | Atlanti-óceán |
Kelet-Afrika | Indiai-óceán |
Délkelet-Afrika | Indiai-óceán |
Zambézi | Indiai-óceán |
Kelet-Fokföld | Indiai-óceán |
Madagaszkár | Indiai-óceán |
Lefolyástalan terület |
---|
Szahara |
A Vörös-tenger melléke |
Csád-medence |
Kelet-afrikai-árok |
Délnyugat-Afrika |
Afrika területének legnagyobb része a trópusi övezetben van. Ebből következik, hogy a legforróbb kontinens. Az Egyenlítő mentén egész évben nagy a felmelegedés. Ennek hatására a légtömegek felemelkednek, ezért alacsony légnyomású öv jön létre. A felmelegedő és észak-déli irányban szétáramló légtömegek a 30. szélességi kör mentén leszállnak. Itt magas a légnyomás. A két öv között, az eltérő légnyomás hatására a földszín közeli levegőrétegekben állandó légáramlás jön létre. A trópusi övezet jellemző szélrendszere a passzát. A passzátszél állandó szél, amely az Egyenlítőnél felemelkedő meleg levegő helyébe áramlik a térítők felől. A Föld tengely körüli forgása eredeti irányából kissé eltéríti, ezért az északi félgömb északkeleti, a déli félgömbön délkeleti passzátról beszélünk. A trópusi övezetben háromféle éghajlat alakult ki.
Afrika Földközi-tengeri partvidéke és a kontinens déli pereme átmenetet képez a forró és a mérsékelt övezet között. Itt az éghajlat mediterrán. Itt közepes tápanyagtartalmú fahéjszínű talaj képződik.
Az éghajlati jellemzők azonban nemcsak az Egyenlítőtől északra és délre váltakoznak, hanem a magashegységekben függőleges irányban is. A Kilimandzsáró-csoport 5000 méter fölé magasodó csúcsait már örök hó fedi.
Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidékén, illetve Madagaszkár keleti tengerpartján található trópusi esőerdő. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje. A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdők, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. A legjelentősebb növényei: a rotangpálma, amelyet elődeink nádpálcaként ismertek; a sztrofantusz, ami a bennszülött vadászok nyílmérgét adja. Értékes fafajta még: az ébenfa, a szantálfa és a kólafa. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki: Első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják. Második lombkoronaszint – közepes termetű, 20–25 m-ig nyúló fák jellemzik. Harmadik lombkoronaszint – kis méretű fák bújnak meg. Cserjeszint – növényei a pálmák. Gyepszint – páfrányok élnek itt. Liánok szintje – kúszónövények. Epifiták szintje – fán lakó növények. A trópusi esőerdőt gazdag állatvilág jellemzi.Emlősei: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd, bongó, majmok (például mandrill, drill).Madarai: papagájok, kongói páva. Hüllői: krokodil, kígyók, gyíkok. Rovarjai: hangyák, termeszek
A szavannának több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei: a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradicsoma.
A szavanna emlősökben igen gazdag terület. Jellemzik az antilopfélék, zsiráfok, zebra félék, kafferbivalyok, orrszarvúk, elefántok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hiénák, vízilók, gepárdok, gnúk, méhészborzok. Madarai: a flamingók, struccok, keselyűk, kígyászkeselyűk.
A sivatag növényvilága igen szegény. Jellemző növényei a pozsgások. A sivatag állatvilága: rágcsálókból, tevékből, sivatagi rókákból, kígyókból, gyíkokból áll.
A mediterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő (örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A különböző mediterrán tájakon élő fák:az Atlasz-vidéken: aleppóifenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje. Fokföldön: babérlombú növényzet. Az állatok területenként változik. Az Atlasz-vidéket szarvas, vaddisznó és berbermakákó jellemzi.
A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését. Az élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs.
Afrika területén számos nemzeti park létesült az elmúlt évtizedekben. A szakemberek felismerték, hogy a természeti környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat.
Annak ellenére, hogy a kontinens bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, Afrika továbbra is a világ legszegényebb és legkevésbé fejlett országait foglalja magába, amely számos olyan ok következménye, amelyek magukban foglalják a korrupt hivatalnokokat és kormányokat, a sikertelen állami tervezést és vezetést, a nagy arányú írástudatlanságot és szakképzetlenséget, a politikai instabilitást, a gyakori törzsi és katonai konfliktusokat (a polgárháborúktól a gerillaháborúkon át a népirtásig) stb.[23]
Afrikában a nagy kiterjedésű sivatagok, esőerdők a mezőgazdasági termelést csak kis területen teszik lehetővé. A kontinens kb. 6%-át művelik meg, és ez foglalkoztatja a kereső lakosság több mint felét. A mezőgazdaság nem tud lépést tartani a lakosság számának gyors növekedésével, mert a földművelés és az állattenyésztés módszerei az évszázadok során alig változtak. Az egy lakosra jutó élelmiszer-mennyiség így évről évre állandóan csökken. Ezt jelentős népességnövekedés is okozza. A trópusi övezetben a növénytermesztés nincs évszakhoz kötve, hiszen mindig meleg van. Itt a csapadék évi mennyisége és eloszlása szabja meg, hogy mikor és mit termelnek.
Kétféle gazdálkodási mód jellemzi:
A száraz szavannák és félsivatagok vidékén nomád pásztorkodás terjedt el. Az itt termesztett növények a földimogyoró, cukornád, kukorica, gyapot, cirok. Itt az állatok száma gazdagságot is jelent, az állomány észszerűtlen növelése egy-egy területen túllegeltetéshez vezet. Ennek következménye a gyeptakaró elpusztulása, a talaj kiszáradása, elpusztulása, végső soron az elsivatagosodás. Ez is szerepet játszott a Szahara déli határán húzódó (éhségövezetnek is emlegetett) Száhel-övezet kialakulásában. Erre a folyamatra példa lehet Nigéria. A korábban élelmiszert exportáló ország ma nagyszámú lakosságnak belső igényeit sem tudja kielégíteni.
A kontinens gyéren lakott területein az őserdő vagy szavanna egy részének felégetésével nyernek termőföldet. Ezt kezdetleges eszközökkel (ásóbot, kapa) fellazítják, Ha a talaj elgyomosodik, termőereje csökken, újabb termőterületeket vonnak művelés alá. Az itt termesztett növények a szőlő és a citrusfélék. A sivatagos öntözött területein termesztett növények a datolyapálma, gabona- és zöldségfélék és gyümölcsök.
Az afrikai országok bányászata a fejlett világ megnövekedett szükségletei miatt felgyorsult. Az ásványkincsek felkutatása, kitermelése jórészt külföldi vállalatok irányításával történik. A bányák legnagyobb része kivitelre termel. A feldolgozóipar viszont a kontinensek közül itt a legfejletlenebb, és a lakosságnak csak kis részét foglalkoztatja. Afrika területe ásványkincsekben gazdag. A lelőhelyek feltárása és kiaknázása már a gyarmati időszakban megkezdődött. Egyes bányakincsek előfordulása világviszonyban is számottevő (pl.: kőolaj, földgáz, gyémánt, rézérc, bauxit, uránérc, arany, platina, és foszfát) Afrikában van a Föld vízenergia-készletének 25%-a, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik. Ezek nagyon költséges beruházások, amelyek lassan térülnek meg. A kontinens országai függetlenné válásuk után sem tudtak megfelelően iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hiányzik az ásványkincseket feldolgozó nehézipar, a korszerű ipari ágazatok kialakulásához pedig külföldi tőkére és piacokra (felvásárló partnerekre) lenne szükség. A lakosság alapvető közszükségletei cikkekkel való ellátásában a hagyományos kézműiparnak van fontos szerepe (közszükségleti cikk pl. a ruha, a cipő).
Afrika országainak többsége fejlődő ország csoportjába tartozik. A legfejlettebb gazdaságú ország Dél-afrikai Köztársaság.
Ásványkincs | Bányásszák |
---|---|
gyémánt | Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság |
arany | Dél-afrikai Köztársaság |
platina | Dél-afrikai Köztársaság |
réz | Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia |
kobalt | Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia |
mangán | Dél-afrikai Köztársaság, Gabon |
urán | Namíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon |
bauxit | Guineai Köztársaság |
króm | Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe |
foszfát | Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia |
Gazdasági adatok országonként, rendezhető táblázatban:
Ország | Össz GDP (nominális) 2019 (milliárd US$)[24] |
GDP per fő 2019 (US$, PPP) |
Évi átlagos GDP (reál) növekedés 2010-2019 (%) |
HDI (2017)[25] |
---|---|---|---|---|
Algéria | 169,3 | 12 | 2,6 | 0,754 |
Angola | 89,4 | 7 | 1,9 | 0,581 |
Benin | 14,4 | 3 | 5,1 | 0,515 |
Botswana | 18,5 | 18 | 4,3 | 0,712 |
Burkina Faso | 15,7 | 2 | 5,7 | 0,423 |
Burundi | 3,1 | 821 | 2,0 | 0,417 |
Kamerun | 38,9 | 4 | 4,6 | 0,556 |
Közép-afrikai Köztársaság | 2,3 | 985 | −1,8 | 0,367 |
Csád | 10,9 | 2 | 2,2 | 0,404 |
Comore-szigetek | 1,2 | 3 | 3,1 | 0,503 |
Kongói Demokratikus Köztársaság | 49,8 | 1 | 6,1 | 0,457 |
Kongó | 12,5 | 0 | −1,0 | 0,606 |
Elefántcsontpart | 58,6 | 5 | 6,7 | 0,492 |
Dél-afrikai Köztársaság | 351,4 | 13 | 1,5 | 0,699 |
Dzsibuti | 3,3 | 5 | 6,6 | 0,476 |
Egyiptom | 302,3 | 12 | 3,8 | 0,696 |
Egyenlítői-Guinea | 11,8 | 19 | −2,9 | 0,591 |
Eritrea | 2,0 | 2 | 3,4 | 0,440 |
Etiópia | 92,8 | 3 | 9,5 | 0,463 |
Gabon | 16,9 | 16 | 3,7 | 0,702 |
Gambia | 1,8 | 2 | 2,4 | 0,460 |
Ghána | 67,0 | 6 | 6,5 | 0,592 |
Guinea | 13,8 | 3 | 6,2 | 0,459 |
Bissau-Guinea | 1,4 | 2 | 3,8 | 0,455 |
Kenya | 95,4 | 5 | 5,6 | 0,590 |
Lesotho | 2,4 | 0 | 2,8 | 0,520 |
Libéria | 3,2 | 2 | 2,7 | 0,435 |
Líbia | 39,8 | 14 | −10,2 | 0,706 |
Madagaszkár | 14,1 | 0 | 3,4 | 0,519 |
Malawi | 7,7 | 1 | 3,8 | 0,477 |
Mali | 17,3 | 3 | 4,3 | 0,427 |
Mauritánia | 7,6 | 6 | 3,9 | 0,520 |
Mauritius | 14,0 | 24 | 3,6 | 0,790 |
Mayotte (Franciao.) | 3,1 [* 1][26] | 12 [* 2] | (N/A) | (N/A) |
Marokkó | 118,6 | 8 | 3,4 | 0,667 |
Mozambik | 15,2 | 1 | 5,4 | 0,437 |
Namíbia | 12,5 | 10 | 2,8 | 0,647 |
Niger | 12,9 | 1 | 5,9 | 0,354 |
Nigéria | 448,1 | 5 | 3,0 | 0,532 |
Réunion (Franciao.) | 22,0[27] | 26 [* 3] | 2,1[28] | 0,850 (2003)[29] |
Ruanda | 10,1 | 2 | 7,6 | 0,524 |
São Tomé és Príncipe | 0,4 | 4 | 3,9 | 0,589 |
Szenegál | 23,6 | 4 | 5,3 | 0,505 |
Seychelle-szigetek | 1,7 | 30 | 4,6 | 0,797 |
Sierra Leone | 4,2 | 2 | 4,4 | 0,419 |
Szomália | 4,9 | (N/A) | (N/A) | 0,364 (2008) |
Szváziföld | 4,6 | 9 | 2,4 | 0,588 |
Dél-Szudán | 4,9 | 862 | (N/A) | 0,388 |
Szudán | 33,4 | 0 | −1,6 | 0,502 |
Tanzánia | 60,8 | 3 | 6,7 | 0,538 |
Togo | 5,5 | 2 | 5,6 | 0,503 |
Tunézia | 38,8 | 11 | 1,8 | 0,735 |
Uganda | 36,5 | 3 | 5,2 | 0,516 |
Zambia | 24,2 | 4 | 4,3 | 0,588 |
Zimbabwe | 18,7 | 3 | 4,2 | 0,535 |
Zöld-foki Köztársaság | 2,0 | 7 | 2,9 | 0,654 |
Afrika vasúti közlekedése fejletlen. A vasútvonalakat még a gyarmati időkben a megszálló országok építették ki. Egyes helyeken a mai napig is gőzmozdonyok közlekednek, bár ez egyre kevésbé jellemző.
A legforgalmasabb repülőterek 2020-ban:[30][31][32]
ország | repülőtér | IATA | ICAO | város | 2020 | |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | Egyiptom | Kairói nemzetközi repülőtér | CAI | HECA | Kairó | 7 145 562 |
2 | Dél-afrikai Köztársaság | O. R. Tambo nemzetközi repülőtér | JNB | FAOR | Johannesburg | 6 839 670 |
3 | Etiópia | Bole nemzetközi repülőtér | ADD | HAAB | Addisz-Abeba | 6 000 000 |
4 | Dél-afrikai Köztársaság | Fokvárosi nemzetközi repülőtér | CPT | FACT | Fokváros | 4 012 204 |
5 | Nigéria | Murtala Muhammed nemzetközi repülőtér | LOS | DNMM | Lagos | 3 483 331 |
2020-ban a kontinens legforgalmasabb konténerkikötői a marokkói Tanger-Med és az egyiptomi Port Szaíd voltak.[33]
Afrika becsült lélekszáma 2023-ban 1 460 481 772 fő volt.[1] A lakosság 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét (Magyarországon 11 fő). Afrika népességének jóval több mint 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek. A világ fejlett részéhez képest magas az analfabéták száma - főleg az idősebb lakosság körében.
A kontinens népessége 1950-től 2017-re mintegy 5,5-szörösére nőtt (Európáé csupán 1,4-szeresére). Afrika lélekszáma a 20. század közepén még kevesebb mint fele (kb. 42%-a) volt Európa lélekszámának; 2017-ben már több mint másfélszer nagyobb volt, mint Európáé.[34]
Népességének növekedése (millió fő)[35][36]
2020-ban Nigéria népessége meghaladja a 200 millió főt, és további három afrikai ország népessége meghaladja a 100 millió főt.
No. | Ország | Népesség | Dátum | Forrás |
---|---|---|---|---|
1 | Nigéria | 206 000 000 | 2020 | Worldometers |
2 | Kongói Demokratikus Köztársaság | 102 000 000 | 2020 | National annual projection |
3 | Egyiptom | 101 000 000 | 2020 | National population clock |
4 | Etiópia | 101 000 000 | 2020 | National annual projection |
5 | Tanzánia | 60 000 000 | 2020 | Worldometers |
6 | Dél-afrikai Köztársaság | 59 000 000 | 2020 | Official estimate |
7 | Kenya | 54 000 000 | 2020 | Worldometers |
A legnépesebb agglomerációk: Kairó (Egyiptom), Johannesburg (Dél-afrikai Közt.), Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongó D.R.).
No. | Város | Ország | Népesség elővárosokkal[37] |
Év | Felmérés |
---|---|---|---|---|---|
1 | Kairó | Egyiptom | 22 600 000 | 2023 | becslés |
2 | Johannesburg | Dél-afrikai Közt. | 15 000 000 | 2023 | becslés |
3 | Lagos | Nigéria | 14 500 000 | 2023 | becslés |
4 | Kinshasa | Kongói D.K. | 13 500 000 | 2023 | becslés |
5 | Luanda | Angola | 10 900 000 | 2023 | becslés |
6 | Dar es-Salaam | Tanzánia | 7 900 000 | 2023 | becslés |
7 | Addisz-Abeba | Etiópia | 7 100 000 | 2023 | becslés |
8 | Nairobi | Kenya | 6 900 000 | 2023 | becslés |
A Szaharától délre Afrika zömének az őslakói a fekete bőrűek (→ négerek). Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyik fő csoportjuk, a szudániak az Egyenlítőtől északra, míg a másik, a bantuk e sávtól délre élnek.
Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott közép-afrikai vadászó-gyűjtögető pigmeusok és Kalahári-vidékén élő busmanok.
Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. A kontinens mediterrán éghajlatú (északi és déli) tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb fekete-afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv.
Afrikában a területéhez képest még viszonylag kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyiptomban (több mint 2000 fő/km²).[38][39] A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él. Ugyanakkor a sivatagok, esőerdők, magashegységek szinte lakatlanok.
Az északi mediterrán partvidéket elhagyva, a pusztákban még lehet látni szétszórtan álló, lapos sátrakat. Ezekben élnek (éltek) a beduinok. A „bed” szó nomád pásztort jelent. Kb. 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábiában. Itt Afrikában egy-egy oázis közelében verték fel sátraikat. A sivatagi kereskedelem fellendülése után karavánutakat kezdtek „ellenőrizni”. Portyázó csapataik rajtaütöttek a karavánokon (ezt a hadműveletet nevezték „ghaz” vának, és ebből származik a razzia fogalma). Sokan közülük még ma is pásztorkodással foglalkoznak, tevét kecskét juhokat tenyésztenek. Amikor a sztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba. A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal.
A Szahara belsejében élnek a tuaregek. Sokáig a sivatag kalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkel sót és élelmet szállítanak a délebbi tájak nomád néger törzseinek. kék embereknek nevezik őket. A férfiak kék színű, tógaszerű vászonöltözéket viselnek.Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, a fiúk 15–20 éves koruktól viselhetik.
Tanzániában és Kenyában élnek a maszájok. Valamikor ők voltak a kontinens egyik legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják, gyöngyökkel díszítik. Öltözetük egyszerű színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtokban nyilakat, tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek. Karjukat drótspirál díszíti.
A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adottságokhoz igazodtak. A félsivatagok, száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melynek építőanyaga a természeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi: pl.: a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai.
A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él.
A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A munkanélküli fiatalok nagy része a városokban keres munkát.
Fekete-Afrikában a gondokat fokozza az AIDS rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakosság 20%-át érinti, beleszámítva a gyerekeket is. Fekete-Afrika országai gazdagsági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztéseik fordítani.
A vallás fontos szerepet játszik az afrikaiak életében. A lakosság legnagyobb része vallásilag az ábrahámi vallások híve, illetve egyes országokban még mindig jelentős a bennszülött törzsi vallások követője. Észak-Afrikában az iszlám az uralkodó vallás, míg a Száhil övezettől délre, Fekete-Afrika nagyobb részén a kereszténység. Sok csoport mutat szinkretizmust, így jöttek létre a történelmi keresztény egyházaktól elszakadó Afrikai Intézményesült Egyházak.
Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt az ősközösség, de a rabszolgaság, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában. A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.[40]
Fekete-Afrika nem a filharmonikusairól és a színházairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. Állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. Sok asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag.
A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven-ötven főből állnak. Az afrikai ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a „mi” kultúrája, szemben az európai „én” kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk.
A nagycsalád ugyanakkor nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a közeli barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.[41]
Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés.[42]
A kultúrát bővebben lásd az egyes országoknál.
Az idegenforgalom fontos gazdasági ágazat számos afrikai ország számára. A kontinensre irányuló turizmus is növekszik, de ennek ellenére világviszonylatban még igen csekély értéket mutat: 2013-ban az afrikai turizmus a világturizmus csak 4% -át tette ki.[43]
A kontinens legfőbb turisztikai célpontjai a 2010-es években: Marokkó, Egyiptom, Dél-Afrika, Tunézia és Zimbabwe.[44]